2008. augusztus 12., kedd

Mondd!

Azt mondtad, hogy eltorzul az arcom, ha mérges vagyok. Valószínűleg nem vagy hozzászokva, hogy ilyennek látsz, mert régen minden indulatot magamba folytottam, és csendes voltam. Akkor befelé sírtam.

Én annyira szeretném, hogy kedves, vidám és kiegyensúlyozott legyek, de már nem vagyok az, aki régen voltam. Már nem tudom csak úgy összeszorítani a fogaimat, és lenyelni mindent, mert nem vagyok képes rá.

Képes vagy ezt elfogadni? Mert ez is én vagyok! És mondtad már egyszer kétszer, hogy így vagyok jó, ahogy vagyok. Ez vajon akkorra is vonatkozik?

Kérlek fogadd el, hogy ilyen is tudok lenni, és ne bánts meg ilyen szavakkal. Annyira igyekszem, hogy ne legyen bennem fegyülemlett feszültség, de ennek ez az ára. Kérlek, fogadd el, hogy ilyen is vagyok! Nem tudok mást tenni.

Nincsenek megjegyzések: