A leggyönyörűbb reakció a szakításra, amit életemben olvastam. beletörődés, megértés, továbblépés, fájdalom, és szerelem. Csodás.
youtubeon megnézhető, hallgatható, csodálható
Tell me on a Sunday Lyrics
Don't write a letter when you want to leave
Don't call me at 3 a.m. from a friend's apartment
I'd like to choose how I hear the news
Take me to a park that's covered with trees
Tell me on a Sunday please
Let me down easy
No big song and dance
No long faces, no long looks
No deep conversation
I know the way we should spend that day
Take me to a zoo that's got chimpanzees
Tell me on a Sunday please
Don't want to know who's to blame
It won't help knowing
Don't want to fight day and night
Bad enough you're going
Don't leave in silence with no word at all
Don't get drunk and slam the door
That's no way to end this
I know how I want you to say goodbye
Find a circus ring with a flying trapeze
Tell me on a Sunday please
Don't want to fight day and night
Bad enough you're going
Don't leave in silence with no word at all
Don't get drunk and slam the door
That's no way to end this
I know how I want you to say goodbye
Don't run off in the pouring rain
Don't call me as they call your plane
Take the hurt out of all the pain
Take me to a park that's covered with trees
Tell me on a Sunday please
2007. november 27., kedd
Címszavak!
Szombat suli. Utána koncert a rádióban. Fáradtság, infók, tanulnivaló, lazulás.
Vasárnap névnap. Macskakiállítás, kínai kaja, kávé, sütemény, telefonvásárlás, lótifuti.
Mintha nem is lenne hétvégém.
Hétfőn reggel rohanás. Labor, munka, haza, laboreredmény. Nem sokkal jobb, vérszegénység.
Kedd. Ma
Holfáradtság. Idegesség, esik a hó, késnek a vonatok, nem mennek a buszok. Sztrájk.
Sztrájkolok én is. Még nem tudom miért, de megyek.
Délután doki. Semmi komoly, vizsgálat, ami volt, elmúlt, kis gyógyszer, kenet, biztos ami biztos, eredmény egy hét múlva.
Hatalmas kő a szívről valaki más lábára esett a metrón.
Este rohanás. Késnek a vonatok. Busz előtt gyógyszertár, vacsoravásárlás.
Az életem megjeleníthető címszavakban is. És mennyivel jobban néz ez így ki, mintha benne lennél. :-)
Vasárnap névnap. Macskakiállítás, kínai kaja, kávé, sütemény, telefonvásárlás, lótifuti.
Mintha nem is lenne hétvégém.
Hétfőn reggel rohanás. Labor, munka, haza, laboreredmény. Nem sokkal jobb, vérszegénység.
Kedd. Ma
Holfáradtság. Idegesség, esik a hó, késnek a vonatok, nem mennek a buszok. Sztrájk.
Sztrájkolok én is. Még nem tudom miért, de megyek.
Délután doki. Semmi komoly, vizsgálat, ami volt, elmúlt, kis gyógyszer, kenet, biztos ami biztos, eredmény egy hét múlva.
Hatalmas kő a szívről valaki más lábára esett a metrón.
Este rohanás. Késnek a vonatok. Busz előtt gyógyszertár, vacsoravásárlás.
Az életem megjeleníthető címszavakban is. És mennyivel jobban néz ez így ki, mintha benne lennél. :-)
2007. november 21., szerda
Mozizz!
Evening
Film a meg nem élt lehetőségekről. Elveszített, soha át nem élt, reménytelen, reményteli és fájdalmas szerelmekről. Az elmúlásról. Az élet keserűségeiről, félelmekről, kimondatlan érzésekről. Emberekről, akik félnek élni, és boldognak lenni. Emberekről, akik végre képesek eldönteni, akarnak-e boldogan élni. Egy film, amely arra keres választ, mit jelent boldognak lenni, kell-e, képesek vagyunk-e rá? Az elszalasztott boldogságról, az életről, halálról. Erős, fájdalmas, hosszú emberi kapcsolatokról.
Pados Gyula Mednyánszkyt varászol a filmvászonra, Michael Cunningham Virginia Woolfot idéz a kimondott és kimondatlan szavakkal Susan Minot regényéből, Jan Katzmarek az elmúlás fájdalmas és gyönyörű hangjait közvetíti a zenével, Koltai pedig Európát varázsol Hollywoodba.
Egy film arról, hogy nem léteznek hibák.
Ma!
Tegnap délután a semmiből hirtelen rámtört a páni félelem. Mert hogy mi lesz, ha találnak valamit? Azt tudtam, h találnak, mert voltak tünetek és még mindig nem múlt el a kicsit rossz közérzetem, lappang ott még valami.
Ma reggel. Busszal Prakvárosba, onnan Törökbálintra, két átszállás. Megtaláltam a hatalmas területű türőgondozót, ahol minden más vizsgálatot is csinálnak( ekg, röntgen, pulmonológia, ultrahang meg minden szép és jó dolgot).
9.40 helyett fél órával később jutottam be.
Az eredmény, hasnyálmirigy, máj, vesék, epék rendben, a lépem a normális méret felső határán van, ami gyulladásra utal. És amit találtak, az folyadék. És nőgyógyászati. Jövő héten laborba megyek, vérképet és sűlyedést csinálnak, aztán kedden nődoki. Lassan egy hónapja húzom. Csak hogy ne legyen olyan egyszerű az élet. Ki akarom kezeltetni és meg akarok gyógyulni végre.
Akarok. A K A R O K!!!!!!
Ma reggel. Busszal Prakvárosba, onnan Törökbálintra, két átszállás. Megtaláltam a hatalmas területű türőgondozót, ahol minden más vizsgálatot is csinálnak( ekg, röntgen, pulmonológia, ultrahang meg minden szép és jó dolgot).
9.40 helyett fél órával később jutottam be.
Az eredmény, hasnyálmirigy, máj, vesék, epék rendben, a lépem a normális méret felső határán van, ami gyulladásra utal. És amit találtak, az folyadék. És nőgyógyászati. Jövő héten laborba megyek, vérképet és sűlyedést csinálnak, aztán kedden nődoki. Lassan egy hónapja húzom. Csak hogy ne legyen olyan egyszerű az élet. Ki akarom kezeltetni és meg akarok gyógyulni végre.
Akarok. A K A R O K!!!!!!
2007. november 18., vasárnap
Stat! + Színházalj!
Végre sikerült beillesztenem az istenverte mérőkódot!!!!!!!!!
Nem bírom, hogy HTML-ben mindig egy vagy két karakteren múlik minden. Ráadásul annyira nem értek hozzá, de szerencsére kaptam segítséget.
Mindig elfelejtem azt a taktikát használni, hogy ha valamit nem tudok, akkor kérdezek, és nem szenvedek. :-)
Köszi Venatoris! :-*
Ja, most értem haza egy fél órája a Nemzetiből. A du.-n 3-kor kezdődő Dosztojevszkij ödögök című darab erős átdolgozását tekintettem meg. Csak annyit, hogy egy szünettel háromnegyed 7-ig tartott. Fú. A végére már nagyon zsibbadtam. A rendezés kb. Sárga Liliom szintjét üti meg. Ami annyit jelent, hogy zsúfolj a Nemzeti társulatából minél több színészt egy jelenetbe, egy színpadra; legyen sok zene, lehetőleg élő, látványos tömegjelenetek, táncbetétek, jó bonyolult történetszövés, hogy a néző a szünetben megvegye a műsorfüzetet, mivel nem érti, legyen persze hosszú, de vicces is, és a sztárszínészeknek minél több szöveges szerepe legyen. Hát ilyen volt az Ördögök is. Szép, színes, mozgalmas, hosszú, vicces, fárasztó, mulattató. De csakis délután, és hétvégén, pihenten ajánlom. Amúgy nem lesz hosszú életű, mert nem igazán érthető az egyszeri néző számára...
Nem bírom, hogy HTML-ben mindig egy vagy két karakteren múlik minden. Ráadásul annyira nem értek hozzá, de szerencsére kaptam segítséget.
Mindig elfelejtem azt a taktikát használni, hogy ha valamit nem tudok, akkor kérdezek, és nem szenvedek. :-)
Köszi Venatoris! :-*
Ja, most értem haza egy fél órája a Nemzetiből. A du.-n 3-kor kezdődő Dosztojevszkij ödögök című darab erős átdolgozását tekintettem meg. Csak annyit, hogy egy szünettel háromnegyed 7-ig tartott. Fú. A végére már nagyon zsibbadtam. A rendezés kb. Sárga Liliom szintjét üti meg. Ami annyit jelent, hogy zsúfolj a Nemzeti társulatából minél több színészt egy jelenetbe, egy színpadra; legyen sok zene, lehetőleg élő, látványos tömegjelenetek, táncbetétek, jó bonyolult történetszövés, hogy a néző a szünetben megvegye a műsorfüzetet, mivel nem érti, legyen persze hosszú, de vicces is, és a sztárszínészeknek minél több szöveges szerepe legyen. Hát ilyen volt az Ördögök is. Szép, színes, mozgalmas, hosszú, vicces, fárasztó, mulattató. De csakis délután, és hétvégén, pihenten ajánlom. Amúgy nem lesz hosszú életű, mert nem igazán érthető az egyszeri néző számára...
Blogger!
Azt hiszem, bár a blogok nagyon elterjedtek, és nagyon sokan vannak olyanok, akik legalább egyszer írtak webnaplót, még mindig vannak, akik kétkedve fogadják ezt a műfajt.
A blog-top.amatormuveszek.hu - n ezt a meghatározást találtam, ami nagyon szépen, röviden összefoglalja a blog történetéről tudni érdemes informűációkat. Bár a jelenségre, hogy mit is jelent a 21. században a blog, miért nem tudnak sokan semmit kezdeni vele, nem iazán ad választ. Erre majd én próbálok meg, ugyanis a diplomamunkámat a blogokról írom. Ha kész lesz, közzé teszem itt a neten. Szóval a magyarázat:
Új kommunikációs műfaj az interneten, amely a szerző reflexióival, kommentárjával és gyakran hivatkozásaival ellátott online naplót jelent.
A szó a weblog (angolul webnaplót jelent) rövidítéséből származik. Hogy ki írt először blogot, vagyis ki tette közzé naplóját az Interneten, ma már nehéz lenne megmondani.
A kifejezést viszont először John Berger használta internetes naplójának oldalsó sávjában 1997. decemberében.
A rövidíett formát egyesek szerint Peter Merholz alkotta, 1999. májusában.
A szót az Oxfordi Angol Szótár (Oxford English Dictionary) 2003 márciusában vette fel szójegyzékébe. Naplókat, visszaemlékezéseket, emlékiratokat korábban is írtak a régi kor emberei, amelyben vallottak magukról és a világhoz fűződő viszonyukról.Ezek pótolhatatlan szerepet játszanak az adott kor megismerésében, megértésében és feldolgozásában.
Az újdonság a blogban viszont az, hogy ez - csakúgy mint az Internet - mindent felborított, amit korábban az emberek a gondolatok megosztásának lehetőségeiről hittek. Gyakorlatilag eltűntek a határok. Ha valamit közzéteszünk az Interneten, az az egész világ által, akár másodperceken belül hozzáférhetővé válik. Megjelenése óta a blog nagy karriert futott be és ma már számtalan megjelenési formája van. Jelentése kibővült. Eredetileg a blog csak a személyes hangvételű, gyakran megjelenő memoárokat jelentette, de később vállalatok marketing-stratégiájának fontos eleme lett, újabban pedig a politika is igyekszik hasznosítani. A legújabb változatok pedig a műfajilag szakosodott fotó- vagy zene-blogok.
A fenti szöveget azzal egészíteném még ki, hogy érdekes megnézni, mennyire kinyitotta a világot mind az internet, azon belül pedig a blogok megjelenése. Nem egy olyan embert ismerek, aki borzasztó tehetséges, mégis kevés a bátorsága, és ezáltal soha nem publikálhatna. A blog, amelyet ír, azonban nem csak neki ad lehetőséget, hogy végre kibontakoztathassa tehetségét, hanem más embereknek is, hogy értékes, gyönyörű gondolatokkal gazdagodjon.
A blogon közzétett információért én felelek. Azt írom le, amit akarok. Amit érzek, amit gondolok. Bizonyos fokig felelősség nélkül. De mégis van ebben bizonyos felelősség, hiszen hatással vagyunk egymásra. Amit én ma leírok, azt holnap valaki az ország túlsó végéből olvashatja, és amiről eddig nem volt véleménye, arról most miattam van.
A blog egy szelep, mondják sokan. Kiírják magukból a fájdalmat azért, hogy harmonikusabban érezzék magukat, hogy a feszültség virtuálisan csapódjon le, és ne egy másik emberen, akit megbánthatnak vele. A szerzők megosztják olyanokkal a fájdalmukat, akik hajlandóak elolvasni üket, és nem terhelnek vele senki mást. Szerezhetsz ismerősöket, barátokat, hasonszőrű embereket. Érezheted, hogy azok, akik olvasnak, megértenek, és hasonlóan látják a világot. Kaphatsz reményt is ezáltal.
A blog egy szócső. Elmondom a véleményem, anéálkül, hogy bárki bántóan bírálna miatta. Mintha magamban beszélnék. Csak mások is olvassák. Tiszta gondolatokat írok le, amik tényleg az enyémek, a saját véleményemet tükrözik. Kimondhatom azt, amit tényleg gondolok, amit érzek, vagy szeretnék érezni, és nem értékelnek, bírálnak miatta.
Szeretem a blogot, mert semmilyen nyomás nem nehezedik rám, hogy bárkinek is megfelelek és nem kapok bírálatot sem. Csak lehetek. Ezért.
A blog-top.amatormuveszek.hu - n ezt a meghatározást találtam, ami nagyon szépen, röviden összefoglalja a blog történetéről tudni érdemes informűációkat. Bár a jelenségre, hogy mit is jelent a 21. században a blog, miért nem tudnak sokan semmit kezdeni vele, nem iazán ad választ. Erre majd én próbálok meg, ugyanis a diplomamunkámat a blogokról írom. Ha kész lesz, közzé teszem itt a neten. Szóval a magyarázat:
Új kommunikációs műfaj az interneten, amely a szerző reflexióival, kommentárjával és gyakran hivatkozásaival ellátott online naplót jelent.
A szó a weblog (angolul webnaplót jelent) rövidítéséből származik. Hogy ki írt először blogot, vagyis ki tette közzé naplóját az Interneten, ma már nehéz lenne megmondani.
A kifejezést viszont először John Berger használta internetes naplójának oldalsó sávjában 1997. decemberében.
A rövidíett formát egyesek szerint Peter Merholz alkotta, 1999. májusában.
A szót az Oxfordi Angol Szótár (Oxford English Dictionary) 2003 márciusában vette fel szójegyzékébe. Naplókat, visszaemlékezéseket, emlékiratokat korábban is írtak a régi kor emberei, amelyben vallottak magukról és a világhoz fűződő viszonyukról.Ezek pótolhatatlan szerepet játszanak az adott kor megismerésében, megértésében és feldolgozásában.
Az újdonság a blogban viszont az, hogy ez - csakúgy mint az Internet - mindent felborított, amit korábban az emberek a gondolatok megosztásának lehetőségeiről hittek. Gyakorlatilag eltűntek a határok. Ha valamit közzéteszünk az Interneten, az az egész világ által, akár másodperceken belül hozzáférhetővé válik. Megjelenése óta a blog nagy karriert futott be és ma már számtalan megjelenési formája van. Jelentése kibővült. Eredetileg a blog csak a személyes hangvételű, gyakran megjelenő memoárokat jelentette, de később vállalatok marketing-stratégiájának fontos eleme lett, újabban pedig a politika is igyekszik hasznosítani. A legújabb változatok pedig a műfajilag szakosodott fotó- vagy zene-blogok.
A fenti szöveget azzal egészíteném még ki, hogy érdekes megnézni, mennyire kinyitotta a világot mind az internet, azon belül pedig a blogok megjelenése. Nem egy olyan embert ismerek, aki borzasztó tehetséges, mégis kevés a bátorsága, és ezáltal soha nem publikálhatna. A blog, amelyet ír, azonban nem csak neki ad lehetőséget, hogy végre kibontakoztathassa tehetségét, hanem más embereknek is, hogy értékes, gyönyörű gondolatokkal gazdagodjon.
A blogon közzétett információért én felelek. Azt írom le, amit akarok. Amit érzek, amit gondolok. Bizonyos fokig felelősség nélkül. De mégis van ebben bizonyos felelősség, hiszen hatással vagyunk egymásra. Amit én ma leírok, azt holnap valaki az ország túlsó végéből olvashatja, és amiről eddig nem volt véleménye, arról most miattam van.
A blog egy szelep, mondják sokan. Kiírják magukból a fájdalmat azért, hogy harmonikusabban érezzék magukat, hogy a feszültség virtuálisan csapódjon le, és ne egy másik emberen, akit megbánthatnak vele. A szerzők megosztják olyanokkal a fájdalmukat, akik hajlandóak elolvasni üket, és nem terhelnek vele senki mást. Szerezhetsz ismerősöket, barátokat, hasonszőrű embereket. Érezheted, hogy azok, akik olvasnak, megértenek, és hasonlóan látják a világot. Kaphatsz reményt is ezáltal.
A blog egy szócső. Elmondom a véleményem, anéálkül, hogy bárki bántóan bírálna miatta. Mintha magamban beszélnék. Csak mások is olvassák. Tiszta gondolatokat írok le, amik tényleg az enyémek, a saját véleményemet tükrözik. Kimondhatom azt, amit tényleg gondolok, amit érzek, vagy szeretnék érezni, és nem értékelnek, bírálnak miatta.
Szeretem a blogot, mert semmilyen nyomás nem nehezedik rám, hogy bárkinek is megfelelek és nem kapok bírálatot sem. Csak lehetek. Ezért.
2007. november 16., péntek
Gondolatok!
Ez lánclevél ugyan, de olyan jó olvasni a sok panasz közepette, amiket hajlamos vagyok én is átvenni.
Azt hiszem mostanában nem vagyok formában, kell néha ilyen is, hogy helyrebillentsen:
Azt hiszem mostanában nem vagyok formában, kell néha ilyen is, hogy helyrebillentsen:
Ebben a világban legalább öt ember van, aki úgy szeret, hogy meghalna érted, és legalább15, aki igazán szeret.
Az egyetlen ok, hogy valaki utál, azt jelenti, hogy olyan szeretne lenni, mint te.
Mosolyod azoknak is örömet szerez, akik nem szeretnek.
Minden este gondol rád valaki elalvás előtt.
Valaki nem tudna miért élni, ha te nem lennél.
Különleges vagy és egyéniség. Valaki, akinek a létezését figyelmen kívül hagyod, szeret téged.
A legnagyobb hülyeség is, amit csinálsz, jó valamire.
Ha úgy gondolod, mindenki hátat fordít, jól nézz körül!
Elsősorban te vagy az, aki hátat fordít.
Ha azt gondolod, nincs szerencséd, azért mert nem kaptad meg, amit akartál, akkor nem is kapod meg.
Ha nem gondolod, akkor valószínűleg előbb vagy utóbb megkapod.
Emlékezz a bókokra, amiket kapsz és felejtsd el a rossz megjegyzéseket.
Mindig mondd meg az embereknek, mit érzel irántuk, jobban fogod érezni magad, ha tudni fogják!
Senki sem érdemli meg a könnyeid és az, aki megérdemli, soha nem fog megsiratni.
Ha van legjobb barátod, akkor legyen rá időd, hogy elmondhasd neki, mit jelent számodra.
2007. november 14., szerda
Gondolatok!
Mit jelent az, hogy beletörődés?
Azt, hogy már nincs erőnk meglátni, hogy egy adott helyzet másképp is lehet, mint ahogy mi szeretnénk és elfogadjuk azt, ami adatik?
Vagy az, hogy el kell fogadnunk, hogy a görcsös változtatni akarás helyett ilyenek vagyunk, és egy ilyen helyzetben kell boldogulnunk, kihoznunk magunkból a legtöbbet?
Egy kérdés:
Bele kell-e törődnöm abba, hogy apámtól, félig önellátó létemre mindig azt kapom, hogy ennél rosszabb is lehetne? Azt hiszem soha nem értett egyet azzal, ahogy én az életemet szerveztem, ha egyáltalán belegondolt ebbe.
Ezzel ellentétben a nővérem kényelmes életritmusa mindig fejbólintást kap.
Mit kell ahhoz tennem, milyen értékrendet kéne felvennem, hogy minimális igenlést kapjak, egyszer egy olyan mondatot, hogy " Igen, ezt te jól csinálod, még ha én nem is tenném."
Vagy kell-e egyáltalán az az elismerés? Lehet, azt kell megtanulnom, hogyan ne akarjak egy kis elismerést kapni bárkitől?
Hiszen tudom, hogy magam élem az életem, csak jó lenne, ha nem mindig kritika érne, hanem néha egy kis bíztatás. Vagy könnyítés.
És ha megkapnám felismerném? És tudnék vele mit kezdeni?
Azt, hogy már nincs erőnk meglátni, hogy egy adott helyzet másképp is lehet, mint ahogy mi szeretnénk és elfogadjuk azt, ami adatik?
Vagy az, hogy el kell fogadnunk, hogy a görcsös változtatni akarás helyett ilyenek vagyunk, és egy ilyen helyzetben kell boldogulnunk, kihoznunk magunkból a legtöbbet?
Egy kérdés:
Bele kell-e törődnöm abba, hogy apámtól, félig önellátó létemre mindig azt kapom, hogy ennél rosszabb is lehetne? Azt hiszem soha nem értett egyet azzal, ahogy én az életemet szerveztem, ha egyáltalán belegondolt ebbe.
Ezzel ellentétben a nővérem kényelmes életritmusa mindig fejbólintást kap.
Mit kell ahhoz tennem, milyen értékrendet kéne felvennem, hogy minimális igenlést kapjak, egyszer egy olyan mondatot, hogy " Igen, ezt te jól csinálod, még ha én nem is tenném."
Vagy kell-e egyáltalán az az elismerés? Lehet, azt kell megtanulnom, hogyan ne akarjak egy kis elismerést kapni bárkitől?
Hiszen tudom, hogy magam élem az életem, csak jó lenne, ha nem mindig kritika érne, hanem néha egy kis bíztatás. Vagy könnyítés.
És ha megkapnám felismerném? És tudnék vele mit kezdeni?
2007. november 13., kedd
Mese!
- Milyenek?
- Mintha mindig fürkésznének. Keresel valamit. Mindig így nézel, mindent, még engem is. Csak abban benne van az érzelem is. Ha valamit nézel, akkor keresel. Folyton. Soha nem nyugszol, és ennek az egyik jellemzője, hogy keresel. Azt nem tudom, mit. Talán az életet. Vagy a boldogságot? Tulajdonképpen mindenki azt keresi. Te így. Hogy fürkészve nézel mindent és mindenkit. Kissé összehúzod a szemhéjad, és balra, meg jobbra nézel.
Amikor a szemembe nézel, akkor is keresel, de az olyan meleg érzésű keresés. Lelassul az idő, és egy másodpercet egy percnek élek meg. És olyan, mintha a szemeiden keresztül belémfolynál, átjár a melegség, és olyan, mitha te lennék. Félelmetes és íjesztő, mert nem tudom hogy éljem meg az, ha hiretelen valaki belém bújik, és nem tudom magam irányítani. De ilyenkor éppenséggel nyugodt is vagyok, mert így érzem tökéletesenek. Ilyenkor azt szeretném, ha nem történne semmi. Belefagyva az időbe szeretném sokáig átélni, hogy nem csak én vagyok a testemben, hanem eltűnök, és ott termünk mi.
- Neked mik jutnak eszedbe! Hihetetlen vagy. Tényleg.
- Nem tehetek róla. Néha játszom azzal, hogy egyedül vagyok, de mégis itt vagy velem. Amikor kávét töltök magamnak reggel, amikor megetetem a macskát, amikor a zuhany alá állok velem vagy, és beszélgetünk. És akkor mindig ilyenek jutnak eszembe. Megbeszéljük a napi történéseket, aztán elkezdünk filozofálni. És ezért van az, hogyha melletted vagyok, akkor ritkán beszélek. Mert mindig velem vagy, én akkor kibeszélem magam, és utána már csak azt szeretném, hogy téged hallgathassalak.
- Ritkán beszélsz, de akkor nagyon szépeket. Nem is értem, mit szeretsz bennem.
- Azt hiszem magamat.
2007. november 12., hétfő
300 Forint!
Ma megint voltam dokinál. 300 Forint. Jövő héten megyek hasi ultrahangra. 300 Forint. Utána vissza kell vinnem az eredményt a háziorvoshoz. 300 Forint. Akkor majd szerintem, ha nem lesz semmi baj, egy hónap múlva kell mennem egy laborvizsgálatra. Ha minden jól megy, jövő héten, az ultrahangeredmény visszavitelénél megkapom a beutalót. Aztán megyek laborba a helyi sztk-ba. 300 Forint. Utána a laborleletet visszaviszem a háziorvoshoz. 300 Forint. Ha nincsen semmi, a legközelebbi gyógyszerfelíráson látom csak, ami reményeim szerint csak jövőre lesz. De ha talál valamit, akkor további vizsgálatok kellenek, ezt persze lekopogom a "fafejemen", hogy nem fog bekövetkezni.
De közben el kell mennem a tüdőgöndözóba, hogy kérjek papírt, amivel a háziorvos is írhat fel aszthmagyógyszert. 300 Forint.
Ez most a magyar egészségügy. nem nagyon éri meg betegnek lenni. Nem is a betegség idegőrlő, hanem az azzal járó tortúra. Ide menni, 2 órát vagy 3-at várni, rohangálni, összeegyeztetni a dolgokat. meg az időpontos, fontosabb betegek, az idegeskedő, 5 perce várakozó öreg nénik, akik nagyokat "jajistenemezszörnyűezborzasztó" sóhajtozva kárognak. Mondjuk nem csodálom, hogy sokan nem mennek el orvoshoz. Vagyis sajnos az nem megy el, akinek kéne.
Én persze türelmesnek tartom magam. Mondták is a múltkor, milyen türelmesen végigvártam a két és fél órát.
Reményeim szerint nem ez lesz a következő:
Levegővétel - 300 Forint
A beutaló nélküli, lakóhelynek nem megfelelő helyen eszközölt vagy nem a választott háziorvosnál igénybe vett levegővétel - 600 Forint
Sürgős esetben - 1000 Forint
Tűzoltóknak, nappali tagozatos hallgatóknak, néhány egészségügyi dolgozónak a levegővétel ingyenes!
Kis infó, ha valaki többet akar tudni.
De közben el kell mennem a tüdőgöndözóba, hogy kérjek papírt, amivel a háziorvos is írhat fel aszthmagyógyszert. 300 Forint.
Ez most a magyar egészségügy. nem nagyon éri meg betegnek lenni. Nem is a betegség idegőrlő, hanem az azzal járó tortúra. Ide menni, 2 órát vagy 3-at várni, rohangálni, összeegyeztetni a dolgokat. meg az időpontos, fontosabb betegek, az idegeskedő, 5 perce várakozó öreg nénik, akik nagyokat "jajistenemezszörnyűezborzasztó" sóhajtozva kárognak. Mondjuk nem csodálom, hogy sokan nem mennek el orvoshoz. Vagyis sajnos az nem megy el, akinek kéne.
Én persze türelmesnek tartom magam. Mondták is a múltkor, milyen türelmesen végigvártam a két és fél órát.
Reményeim szerint nem ez lesz a következő:
Levegővétel - 300 Forint
A beutaló nélküli, lakóhelynek nem megfelelő helyen eszközölt vagy nem a választott háziorvosnál igénybe vett levegővétel - 600 Forint
Sürgős esetben - 1000 Forint
Tűzoltóknak, nappali tagozatos hallgatóknak, néhány egészségügyi dolgozónak a levegővétel ingyenes!
Kis infó, ha valaki többet akar tudni.
2007. november 11., vasárnap
Első?
Szóval az történt, hogy a blog szerkesztése közben valamit sikeresen elállítottam. Ennek az lett a következménye, hogy belépni be tudtam, de egyetlen szerkesztő funkció sem jelent meg az oldalon. Írtam az adminnak, nem válaszoltak, más "szitiblogosok" azzal kecsegtettek, hogy nem is fognak. Elérhetőség és segítség sincs a főoldalon. Kommentet sem tudok írni, mert jóvá kell hagynom, ahhoz viszont szerkesztenem kell, amit ugye nem tudok.
Úgyhogy ez a nem túl felhasználóbarát hozzáállás arra késztetett, hogy váltsak. Ez egy jel, gondoltam, úgyhogy keresgéltem. Aki akar, megtalál a mélcímemen keresztül, és azért hagyok magam után morzsákat, amiket fel lehet csipegetni, és ki lehet jutni az erdőből.
Mivel a freeblogot már untam és valami újra vágytam, nekem a cityblog tetszett meg, de nem kezdek újra egy oldalt, ahol szinte nulla lehetőség van a blog csinosítására. Szétnéztem a blog.lap.hu-n, hogy milyen egyéb szolgáltatók vannak. Sokféle van, nem győztem válogatni. Van deviáns bolg, szexblog, a hagyományos szolgáltatók, fiatalok blogja, kutyás blog, baba-mama blog és néhány noname is. Nos itt kötöttem ki. Nekem tetszik, végre olyan, amilyet akartam, és könnyebben lehet HTML-t szerkeszteni, mint a freeblogon, vagy a cityblogon.
Hát ez van, kilinkeltem az archív blogokat, ha valakit érdekel.
Úgyhogy ez a nem túl felhasználóbarát hozzáállás arra késztetett, hogy váltsak. Ez egy jel, gondoltam, úgyhogy keresgéltem. Aki akar, megtalál a mélcímemen keresztül, és azért hagyok magam után morzsákat, amiket fel lehet csipegetni, és ki lehet jutni az erdőből.
Mivel a freeblogot már untam és valami újra vágytam, nekem a cityblog tetszett meg, de nem kezdek újra egy oldalt, ahol szinte nulla lehetőség van a blog csinosítására. Szétnéztem a blog.lap.hu-n, hogy milyen egyéb szolgáltatók vannak. Sokféle van, nem győztem válogatni. Van deviáns bolg, szexblog, a hagyományos szolgáltatók, fiatalok blogja, kutyás blog, baba-mama blog és néhány noname is. Nos itt kötöttem ki. Nekem tetszik, végre olyan, amilyet akartam, és könnyebben lehet HTML-t szerkeszteni, mint a freeblogon, vagy a cityblogon.
Hát ez van, kilinkeltem az archív blogokat, ha valakit érdekel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)