Frekvencia!

Na most nekem nagyon nehéz a dolgom, mert valahol mindenkivel egyet értek, és még véletlenül sem tudok objektív maradni ebben a kérdésben.
Az egyik barátnőm a D rádió alkalmazottja, nem régóta, de jól érezte magát ott, és hngyányit jobban beleláttam abba, hogy hogyan működik egy rádió. Magam elkötelezett S rádió, főleg B reggeli műsor hallgatója vagyok, amelynek a műsorvezetőit én szeretem, mindenki más meg mondjon, amit akar.
Továbbá mindkét rádiót nagyon tisztelem, hiszen lehet fanyalogni hogy milyen zenét játszanak, vagy mennyire kereskedelmi, mert ugye elsősorban az, de az tény, hogy két olyan országos lefedettségű adóról van szó, akiket az egyszeri emberek azért hallgatnak, mert vagy szeretik, vagy nincs más, vagy mert pontosan azt a 20 számot hallják folyton, amely az ő "ízlésüknek" megfelel.
Mások ízlése felett nem szabad pálcáttörni én azt mondom, tehát szeressen mindenki olyat, ami megfelel a személyiségének.
A másik tény, hogy a külföldi befektetők és vezetők miatt a D és S rádiók olyan profizmust hoztak a szakmába, és olyan rádiósokat és egyéb szakembereket gyúrtak ez alatt a tíz év alatt, amely az összes többi rádiónak segített a működésben.

Szépen hanngzik hogy vérfrissítés, meg új adók meg új műsorok, és hogy radio café feeling, meg hogy legyen minden rádióval ugyanaz, mint a Petőfivel, aminek jót tett a változás.
Szépen hangzik, csak legyen is így, és ami kell a népnek, azt ne vegyék el tőle, értem ezalatt mondjuk a B reggeli műsort, amelynek mondom, lelkes híve vagyok magam is.
És legyen így, bárcsak lenne, és bárcsak ne lenne az az ideológia megette, amelyet mindenki mond, és ne bizonyosodna be, hogy ez az ország ennyire élhetetlen.
Nem értem, hogy néhány rádiót, akik eddig is százmilliókat nyomkodtak a magyar állam zsebébe, miért nem lehet békén éldegélni hagyni, és miért ne lehetne más adóknak a régiek eltüntetése nélkül új frekvenciákat adni.

Személyes hozzáfűznivalóm pedig az, hogy a magyar kereskedelmi tévécsatornákat kéne inkább jobban a pöcegödörbe nyomni, és nem az ezekhez képest ártalmatlanabb rádióadókat.

Sajnálom az embereket, akik elvesztítik a munkájukat, kívánom hogy ne így legyen, és hogy kapjanak máshol egy jobbat, vagy más formában maradjon meg nekik ugyanaz. A legnagyobb vesztesek ők, akiknek egy idióta döntésen múlik a munkahelyük.

Nézz!

A hétvégét kissé betegen, de elvonulva a világtól, nyugalomban és csendben töltöttem maximális pihenés és a lehető legmohóbb filmnézés közepette.
Jó is ez a csend, mostanában nem volt benne nagyon részem, de ez nemsokára meg fog változni.
Felleltem egy másik albérletet, és 2 hét múlva költözöm, egészen pontosan november 7.-én.
Kisebb lesz a szobám, de sokkal csendesebb a környék, és a lakás is, ami szintén társbérlet. Téglaház, öreg nénikkel és bácsikkal a szomszédban. Az egyetlen negatívum, hogy a negyediken van, és nincs lift. Mindegy, majd szálkásítok. :-)
Várom már nagyon, mert hosszútávon azért nem jó a belvárosban lakni, nem tudok kikapcsolni a sokféle zajtól és ingertől.
A leendő közelében lesz egy könyvtár, művközpont, közel lesz busszal egy uszoda, ami egészen jól néz ki a képek alapján. A közlekedés is jó viszonylag, nem veszítek vele sokkal többet, és még mindig jobb, mintha ingáznék vonattal. Nem lesz sajnos cica, ami nagyon szomorú, mert hozzászoktam ahhoz, hogy a kis szőrössel hárman leszünk, de hát minden változásban van egy kis áldozat is. Viszont lesz íróasztalom, ami jól fog jönni a tanulásban és az alvás is kényelmesebb lesz egy foggal, mert lesz egy kinyitható kisebb kanapé, amin fekhetek. Már csak rá kell vennem magam, hogy dobozoljak.

Most, hogy itthon voltam, és pihentem, hatalmas mennyiségű filmet néztem meg megint.

Gondolatok!

Néha, amikor elér a búbánat és a levert hangulat(mint most, amikor kissé levert a lábamról egy nátha), kicsit kétségbeesek, hogy mi lesz velem majd később.
Aztán rá kell jönnöm újra és újra, hogy ez csak egy adott hangulat.
Mert valójában mindent elérhetek, amit szeretnék, hiszen mindaz az erő és kitartás jelen van az életemben és magamban is, amire szükségem van.
Csak végre el kell döntenem, hogy a kismillió vágy közül melyik az, amelyik nagyobb súlyt nyom a mérlegen.

R.I.P.

83 éves korában elhunyt Dargay Attila, animációs filmrendező.
Nevéhez olyan művek köthetők, mint a Vuk, a Pom Pom meséi vagy a Lúdas Matyi.
Nyugodjék békében...

Forrás: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/475849

Macs

A cica reggel belemászott az ölembe, és elkezdte rágcsálni az alvós ingemen a gombokat.
Majdnem leszedte. :-)
Fogalmam sincs, hogy mi jött rá. lehet, valami finom műanyagból készült :-)))

Buláj

Olyan, de olyan jót buliztam én ma este a Szeparé bisztróban, hogy ez már nagyon rég fordult elő velem. Táncoltam, üvöltöttem a zenére, és annyira el tudtam lazulni, talán még be is csiccsenteni egy pohár bortól, hogy ez voltam igazán én.
A barátnőim is azt mondták, hogy ez nagyon jót tett nekem.
(Ott volt mellesleg Palcsó Tomi, és állítólag Michelle Wilde is, akit nem láttam, csak valaki megkért, hogy kérdezzem meg tőle miért van itt :-D )
Még a fenenagy roki és bacharta képességemet is tudtam csiszolni, bár egyszer annyira belemelegedtem, hogy el is estünk Eszter kolleginával.
Mikor már kicist idegesített a sok részeg és nálam magasabb ember, akik majdnem elsodortak, eljöttünk.
De ez most annyira de annyira jól esett, és olyan felhőtlenül éreztem magam...

MulTi

– Nem, komolyan. Hánynom kell tőle. Nincs sok különbség egy multi meg egy szocialista nagyvállalat között, ahol anyáék negyven évet lehúztak.


Úristen! Lehet, hogy Vass Virág és én lelkitársak vagyunk? Nem egészen 3 hete fogalmazódott meg bennem szó szerint ugyanez. Csak én nem hányok tőle. :-)

Nézz!

Nyeheheee, hát ez nagyon jó film. :-) Nem gondoltam volna. Bár tény, hogy nem lettem tőle hisztérikus hittérítő, de aki szereti a beteg dolgokat, az alnyújtott jelenetekkel telezsúfolt hol western, hol filozófikus hangvételű, a moziról nosztalgiázó alternatív történelem torzítást, annak tudom ajánlani. A dialógusok kiválóak, a maszkmester elsőrangú, mert nem csak hogy spriccel a vér, és minden negyed órára jut egy skalpolás, de sikerült Mike Myerst is egy jelenet erejéig úgy elváltoztatnia, hogy csúnyább, mint amilyen egyébként élőben. A színészválasztás is tökéletes, és tény, Tarantino nem szűkmarkú, jut lehetőség az összes színészének bőven, hogy megcsillogtassa tudását. Egyedül talán a francia nemzetiségű Mélanie Laurent nem tudott sokat kezdeni szerepével, mert a dacos arckifejezésen kívül, amely egész film alatt uralta az arcát, csak néha-néha láttam, hogy valami pluszt is adott a figurába.
De mindent egybevéve egy véres és tipikus Tarantino film lett ez is, jobb minőségű ynersanyagon, mint akár a Ponyvaregény, akár a Kill Bill. Teltebbek a színek, így T mester megelégedésére, és a mi örömünkre sok film noire-os beállítást kapunk szinesben.
Nekem nagyon bejött. Bátran ajánlom mindenkinek, aki bírja a művér és a csonkított végtagok, fejek látványát.

me

Én. A képet készítette Dengyel Eszter.

Nézz!

http://www.metrophotochallenge.com/hu/gallery

Aki megtalálja, melyik képen vagyok rajta, piros pontot kap :-)

R.I.P

Csütörtök délután temették el Bujtor István földi hamvait.
Nyugodják békében.

...

Van, amikor az ember annyira vidám, annyira jól érzi magát, hogy felvidít mindenkit maga körül.
Aztán történik valami, és összedől a világ.
Remélem újra jó lesz minden.