2009 volt...

Készülődés, buliba indulás.
A fejfájást leszámítva egészen érdekesen vagyok.
Nincs még évvége hangulatom. Tavaly ilyenkor vágtym már rá, hogy kezdődjön el a követlező év.
Ma még csak ott vagyok, hogy átélem a mai nap eseményeit, és ráérek a következő napi eseményekkel később foglalkozni.
Ami ebben az évben mögöttem van:

2 költözés februárban és novemberben
2 vizsgaidőszak, egészen jó eredménnyel
kipróbáltam sokmindent és abbahagytam sokmindent
egy csomó új emberrel ismerkedtem meg
önállóbb lettem
egy kicsit felnőttebb lettem

És tudom, hogy 2010 is még legalább ennyi érdekességet fog nekem hozni.
Ezért nem siettetem, majd jön, aminek jönnie kell.

Ünnep!

Boldog, békés karácsonyt mindenkinek!

Úgy látszik, ha az ember elköltözik, akkor tényleg átértékelődik a karácsony. Legalábbis én, mint ember, aki elköltözött határozottan így érzem.
Nem változott semmi, mégis nagyon élvezem a karácsonyt most, hogy régóta nem voltam itthon. Anyu főz, mint a gép, de élvezi, és én is, mert csomagol, így nem fogok éhen pusztulni. :-)
Hasznos ajándékokat kaptam, és az én ajándékaimnak is örültek a többiek. Jókat eszem, szunyálok, filmeket nézünk, és közben még tanulgatok is.
Évek óta ez az egyik legjobb karácsonyom. És tavaly ilyenkor már azt terveztem, hogy elköltözöm.

Töltök majd fel képeket, hogyan dekoráltam ki a szobámat(albi) idén karácsonyra. Szerintem szuper lett. Mire visszamegyek, addigra lesz még néhány egyéb dísz a lakótársamnak, Katának köszönhetpően.

Ja, a lényeg. Van itt egy kérdőív, amit ha van időtök, kérlek töltsetek ki!
Köszönöm!!!

Kérdőív

...

Miért van az, hogy egyes emberekkel teljesen más vagyok, mint általában?
Olyan mintha valaki teljesen más lennék. Amikor egyedül vagyok, akkor pedig minden olyan tiszta.

...!

„ a másokkal való barátságom teljes mértékig az önmagammal való barátságomtól függ”

jeggy!

4-es és 5-ös lett.
A 4-es eléggé szivatott, nem szeretem ha egy tanárnak az óraadás és a vizsgáztatás csak önigazolás. A kisebbrendűségi komplexusát ne itt tornázza le.
Amúgy hozzátette, hogy azért kaptam 4-est mert jó kedve volt.
Kössszzzz.
De már legalább megkönnyebbültem, h vége :-)
Este Quimby koncert

...

Félek a holnapi vizsgáktól.
Be kell vallanom eléggé. Fáradt is vagyok, és nyomaszt, h soha sincs időm rendesen tanulni a munka mellett.
Most nem az én hibámból, de van rá esély, hogy rossz jegyet kapok, mert a tanár hülye.
Nem jó most egyedül lenni, jó lenne ha valaki most mellettem lenn, mert túl gyengének érzem hogy ezt átvészeljem.
Kimerültem, és nem találok senkit és semmit akiből vagy amiből táplálkozhatnék.
Elfordultam magamtól ezért mindenki elfordult tőlem.
Bár lenne valami, ami kirántana ebből. Ez most annyira üres.
Hogy csinálják azok, akik még ilyen helyzetben is képesek azt mondani, h van erejük és meg tudják csinálni? Rájuk akarok hasonlítani, mert őket mindenki szereti...

haHÓ!

Esik a hó!
Mit esik, zuhog! Kitartóan, kis pelyhekben, de szépen és fehéren.
Én meg megyek Békásra filozófiából vizsgázni...

Sokság!

Feladom!
Képtelen vagyok megtanulni a filozófiát.
Megakadtam az elmefilozófián belül a materialista strikturalista filozófiában ennél a mondatnál:
Egy S struktúrát egy U nem üres tárgyhalmaz és az U-n értelmezett relációk egy R nem üres halmaza határoz meg.

Eeegen bakker, ez is filozófia, és hát Russel imádta a matekot, és hogy mindent le lehet írni matematikai fogalmakkal, még a fizikai világot is.
Ez a hetem eléggé vészes lesz.

De én hiszek abban, hogy az agyállapotok csak részlegesen függnek össze az elmeállapotokkal, előbbiek az elmeállapotok fizikai kivetülései, amelyekkel elérjük, hogy az elmebeli dolgok a fizikai síkon materializálódhassanak. Mert kell az anyag, hogy megértsük a nem anyagot. Mer ilyenek vagyunk. Kész.
Nos, ezzel elhatárolódtam a materialista elmefilozófiától...

Holnap fodrász, aztán anyaggyűjtés a kult. antropológia dolgozatomhoz.
Végre meg fogom tudni milyen vegának vagy vegánnak lenni.

Egyébként mostanában egyre jobban ismerem meg a testemet. És sokszor tudok magamnak magyarázatot találni arra, miért történik meg ez vagy az.
Furcsa rájönni, hogy minden érzelem, gondolat és testi tünet arra szolgál, hogy végre segítsen eligazodni az elmém útvesztőiben és megoldhassam a problémáimat.
Kezdek hálás lenni magamnak, hogy megengedem azt, hogy lássam, mi az, ami bennem van.
Minden nap kapok egy kis visszajelzést, és ez jó jel. Jó úton haladok.

Dolgok...

Nem tudom, az ország többi részén hogy van, de itt Érden határozottan esik a hó.

Egy olyan farmerral a tarsolyomban megyek vissza Pestre, amiben igazán dögösnek és vékonynak látszom, hála a négy emelet megmászásának, melynek végeredménya a comb szálkásított változata. :-)
Még van mit dolgozni rajta, de határozottan jó irányba haladok.
Jövő héten vizsgaák tömkelege, kissé parázok, mert volt, amit pénteken tudtam meg, mert addig nem látszott az időpont az ETR-ben. Egy rakat filmet meg egyebet kell megtanulnom.
Mind1, megoldom, bár kissé nyugtalanít.

Holnap megyek vissza a Jánosba és a dokim kiveszi a maradék varratot. :-S

Szerdán pedig megyek fodrászhoz! Végre megint piros leszek, már nagyon várom!!!

Fog előttem, fog utánam...

Komment válasz helyett inkább írok egy új bejegyzést. ;-)

Ami a legfontosabb, hogy már meg van 2 tantárgyam, és mindkettő 5-ös lett.
Az egyik simán ment, egy tesztet kellett írni meg forgatókönyvet határidőre leadni. Bár nem tudtuk a formai követelményeket, a tanárnak tetszettek. Azt hittem a zh-t elszúrtam, mert betegen írtam meg, és összehordtam minden hülyeséget. De értékelte a francia újhullám iránti szeretetem, és gondolom ennek az eredménye az 5-ös.
A másik nem ment zökkenőmentesen, de köszönet Amerigo Tot-nak, amiért kiállított műveivel hozzájárult a második ötösömhöz :-)

Ma van egy hete, hogy megműtöttek. Túléltem, bár nem volt egy leányálom. Pénteken már jól voltam, de a villamos még rázott. A fájdalmat nagyban lecsökkentette egy szépséges hegyikristály nyaklánc, anélkül ki sem bírtam volna.
Hétfőn voltam varratszedésen, egy másik dokinál a kórházban, mert az én dokim szabin volt. MOndta, menjek be nyugodtan, más is ki tudja szedni a varratot. Na hát olyan jól szedte ki, hogy itthon észre is vettem, hogy egyet bennhagyott. Hétfőn megyek a saját dokimhoz, majd ő lerendez. :-)
Még érzem a helyét, és sokszo viszket, meg sajog. Néha belenyilall, ez lehet az a bizonyos fantom fájdalom. A testem nem törődik bele, hogy az a fog már a múlté. Még sokáig érezni fogom állítólag. De napról napra jobb. Jövőre jöhet a következő. pff...

Közben intézem a karácsonyi bevásárlást is. Szappanok, édességek, ékszerek.
Veszek wasabit is, ha találok végre, és a követlező beadandómat a vegetarianizmusról és veganizmusról fogom írni.

Fog!

Hát kiszedte.
Már túl vagyok egy parán, merthogy mi van, ha nátha miatt nem?
De mivel beszéltem vele előző nap, mondta, h majd megnézzük, hogy vagyok.
Nem nézte meg, vagy úgy, hogy nem vettem észre, de arra eszméltem, hogy papírokat írok alá, és utána már fent is voltam a másodikon, és vártam.
Aztán székbe be, szuri be, zsibbadás be.
Néha úgy éreztem magam, mint valaki, akinek a Dr. House sorozatban a feje felé hajolnak, és úgy vizslatják.
De probléma nélkül kiszedte azt a fogat, ami akkora, mint egy normálisan kinőtt rágófogam.
Merthogy megkaptam emlékbe, ha már a számban nem látszott. A gyökerek úgy összenyomódtak, hogy tul éppen olyan volt, mintha egyetlen gyökere lett volna a fognak.

Aztán kimentem, még mindig zsibbadtam, papír munka, aztán haza.

Jó, hogy anyu velem volt, nem tudtam volna egyedül végigcsinálni...
Túlságosan féltem ahhoz, még ha nem is vallottam be magamnak.
MOst cérnéval a számban, és úgy, hogy nincs bennem már érzéstelenítő, nem annyira kellemes, de túlélem.
Csend, nyugalom, egy ideig no tejtermék és kevés, rágható kaja.