2007. december 31., hétfő

BUÉK!

Bár még nincs itt az odeje, de hamarosan tényleg koccinthatunk 2008-ra.

Remélem ez az év is hasonlóan nehéz, izgalmas és változásokkal teli lesz m
nekem, nem csak az idei.
Ezzel a macival kívánok mindenkinek boldog új évet. Ez a kis puha, foltozott szőrmók, becses nevén Tatty Teddy, vagy Me to you maci a nyolcvanas években született egy karikaturista tollából. A maci először képeslapokon jelent meg, majd ajándéktárgyakat, plüssfigurákat és egyéb használati tárgyakat is birtokba vett.
Mára kultikus figurává vált.
Hivatalos oldal itt, születésének története itt olvasható.

2007. december 24., hétfő

Szeress!

A nővéremtől kaptam karácsonyi ajándékot. Egy könyvet amiben gyönyörű gondolatok vannak, többek között a szerelemről:


  • Az igaz szerelem nem a "tiéd", vagy az "enyém", hanem a "miénk".
  • A szerelemben két ember a létezés minden szintjén megosztja egymással a lelkét.
  • Az igaz szerelem nem vesz el semmit, és nem ad semmit: maga a puszta létezés...
  • A szerelem nem az, amikor két ember egymás szemébe néz, hanem amikor ugyanabba az irányba néznek.
  • Az igaz szerelem nem azt jelenti, hogy Ő az egyetlen.
  • A szerelem képessé tesz arra, hogy a másik lelkébe lássunk, így olyannak láthatjuk, amilyen valójában.
  • Az igaz szerelem nem lesz kevesebb attól, hogy ad.
  • Ha láttad már a szerelmet más ember szemében, az a saját szerelmed tükröződése volt. De abban is biztos lehetsz, hogy a másik is ugyanazt látja a te szemeidben.

Ünnep!

Az ünnepekre, és azon túl, kívánok neked:

  • Egy olyan karácsonyt, amelyet elvársz
  • Olyan boldogságot, amelyre szükséged van, és tudod, hoyg megérdemled
  • Felismeréseket, amelyek továbbviszik az életed
  • Állandóság és változatossá elegyét, mert mi emberek telhetetlenek vagyunk
  • Szerető barátokat, családot, szerelmet köréd

  • Vagy csak azt, hogy váljon valóra minden, amitől boldognak érzed magad!

Boldog karácsonyt!

2007. december 22., szombat

Karácsony! Karácsony?


Hát most elgondolkodtam, hogy kinek mit jelent a Karácsony.

Nekem:

Ez az első év, azt hiszem, hogy másképp várom a karácsonyt. Nem kell dolgoznom, csak jövőre, és ez jó, mert az idei év nagyon nehéz volt nekem, főleg az év vége. A szabad és kötöttségmentes lelkem, amely változásra szomjazik, túl sok és túl tömény adagban kapta most ezt. Kicsit félre kell vonulnom , és messziről megvizsgálnom őket. Hogy lássam is, mert úgy könnyebb bármit is feldolgozni, ha messziről szemléled. Kell a pihenés is.

Ez az első év, hogy tudom, nem kell semmit várnom a karácsonytól.

Másoknak:

Ajándékozást, pihenést, a mindennapi rutin alól történő felszabadulást, rohangálást az utolsó percekben, sütést, főzést, takarítást, nyomasztó ajándékkeresést, felszabadulást, a családdal való együttlétet, kényszert, stresszt, esetleg elvárásokat, vagy örömöt, boldogságot jelent.



És most nekem ezek közül az összes pozitívumot. Műanyag fenyő, fadíszítés, pihenés, kreatív sütér-főzés, semmi stressz. Megvettem mindent, amit pedig én kapok, az már meg van. Semmi meglepi, csak nyugalom. Nagy részben.

Aztán a következő napokon család és barátok látogatása, elmaradt találkák beütemezése, talán szilveszteri buli, pihenés, filmnézés, és nyugalom. Persze tanulás is... :-( :-)

És persze hiányérzet is... Az mindig lesz. De azt hiszem most már kezdem megszokni.


Szerintem ez lesz életem legszebb karácsonya. Mert először érzem azt, hogy visszatérhetek kicsit önmagamhoz úgy, hogy nincs hiányérzetem.

Mindenkinek Nagyon Boldog, Békés, Nyugodt és Szeretetteljes Karácsonyt Kívánok!


2007. december 20., csütörtök

Gondolatok

Miért nem tud mindenkinek olyan csodálatos lenni az élet mint nekem?
Fáradt és kissé beteg vagyok, elhagy az erőm, mégis úgy érzem, hogy vibrálok.
Szeretem ezt az érzést. Szeretem!

2007. december 18., kedd

Tizenegy perc

Részlet Paulo Coelho Tizenegy perc című regényéből.

"Ha te meg tudod érteni, hogy lehet szenvedés nélkül élni, az nagyon

nagy szó. De ne hidd, hogy mások is megértik. Valóban senki sem

szeret szenvedni, mégis szinte mindenki keresi a fájdalmat, az

áldozatot, és igazolva érzik magukat, úgy érzik, önfeláldozásukkal

kivívják gyermekeik, férjük, a szomszédaik és Isten elismerését. De

erre most ne gondoljunk, elég, ha tudod, hogy ami a föld kerekét

forgatja, az nem a gyönyör keresése, hanem a lemondás mindenről,

ami fontos. A katona azért megy a harcba, hogy megölje az

ellenséget? Nem: azért megy, hogy meghaljon a hazájáért. A nők

szeretik, ha látja rajtuk a férjük, milyen elégedettek? Nem: azt akarják,

hogy lássa, milyen odaadó, önfeláldozó, és mennyit szenved, hogy őt

boldoggá tegye. A férfi azért dolgozik, hogy megvalósítsa önmagát?

Nem: minden csepp verejtékét és könnyét a családja megélhetéséért

adja. És így tovább: a gyerekek lemondanak álmaikról a szüleik

kedvéért, a szülők lemondanak az életről gyermekeik kedvéért.

Fájdalommal és szenvedéssel bizonyítják egymásnak azt, aminek

csakis örömet kellene az életükbe hoznia: a szeretetüket.

Ez így igaz. Elítélem azokat, akiknél látom, hogy "szeretnek" szenvedni. mert gyengének látom őket, amiért nem tudják meghozni ama döntést, ami a szabadulást jelenti a szenvedés láncai alól. De valójában nem lehetek és nem is vagyok különb, hiszen más eszközzel, mert mindannyian mások vagyunk, de ugyanúgy ostorozom önmagam.

Van egy énem, amely szereti, ha fáj, ha szenvedek. nem tudom, jó-e a megléte, harcolni nem tudok ellene, de azt hiszem, inkább elfogadnom kéne, és tudnom, hogy ez ugyanúgy a részem, mint bármi más.

Ez az énem nem bírja, ha boldog vagyok. Mindent tönkretesz, zsarol és hisztizik, fájdalmat okoz másoknak és nekem is. Ez az énem sikít, ha a szeretteim szerinte nem figyelnek rám. Ez ki akar mindent és mindenkit sajátítani, mert nem bírja elviselni, ha nem ő van a középpontban. És addig suttog a fülembe a koponyámban, amíg én el nem hiszem, hogy igaza van. És elfolyt bennem akkor minden jót, és minden szépet, és csak a rosszat látom.

Ez az énem az, aki azon gondolkodik, amikor én a zebránál várom a zöldet, vagy a metróra várok, hogy melyik a kellő pillanat, amikor már biztosan elütne az autó vagy a szerelvény, és nem csak nyomorék lenne belőlem. Ez az énem, aki ezt kántálja valahol legbelül, a háttérben, mint egy kevésbé látványos, de annál nyomasztóbb fényújság:

"nem érdemled meg, hogy szeress, és hogy szeressenek. Mire föl? Senki vagy. tehetségtelen vagy, nem érdemelsz meg semmit. Semmi jogod ahhoz sem, hogy élj..."

És tudom, hogy nincs igaza. mert élni igenis van jogom. És szeretni a világon a legcsodálatosabb. Nem harcolni akarok ellene, mert az nem megoldás. El akarom fogadni, de semmibe akarom venni, amit mond, mert semmi igazság nincs abban, amit állít. Harcolok. Fogok. Szeretni. Amíg élek.

2007. december 17., hétfő

Gondolatok!

Párszor már gondoltam rá. Régen. De soha nem sejtettem, hogy át is élhetem. Azt nem tudom, mikor kezdtem nagyon akarni, de amire az ember úgy igazán vágyik, azt meg is kapja.

Látom magam benned. Nem is tudom elégszer elmondani, lehet, most már nem is kell, mert azt hiszem, soha nem fogod megérteni, mit tettél velem. Felszabadultam. nem állandóan, nem hirtelen, hanem csak úgy észrevétlenül. A testem és a lelkem is. Szeretek benned mindent, ami én vagyok. Szinte minden, ami vagy, én vagyok. Segítesz megértenem magam, átvászelnem magam.

Én nem is értem, de egyre inkább tisztában vagyok önmagamal, és ismerem a személyiségem érthetetlen részeit is, ahogy téged megismerlek.

Azt nem tudom, hogy te hogyan érzel. Sokszor magadba zárkózol, ahogy én. Sokszor egyedül érzed magad, ahogy én. Sokszor olyan problémákon rágódsz, amelyeken én is, teljesen értelmetlenül. Változékony vagy, mint én.

Szükséged van rám, ahogy nekem is rád. Mert megszabadítjuk egymást. Magunktól.

Végre, nagy sokára képes voltam kimondani, ami régóta nem ment, és fel sem merült bennem eddig:
Szeretem magam. Csak mert vagyok.

Azt hiszem mindenkinek ezt kéne tennie. Mert sokkal egyszerűbb a világ, ha magadat szeretettel fogadod be, öleled át, tünteted ki. És nem kell ok. Semmi nem kell. Azért szeretem magam, mert élek. Mert mindennap kapok levegőt. Mert sírhatok, mert örülhetek, mert láthatom majd felnőni a gyerekemet, mert láthatom megöregedni a szüleimet. Mert gyönyörködhetek egy képben, egy tájban, egy könyvben. Mert láthatlak, mert láthatsz engem. mert lángolhatoka szenvedélytől.

Csak mert élek. És ennyi a lényeg.

2007. december 16., vasárnap

Idézz!

"Elesni emberi dolog, fekve maradni ördögi, de felkelni isteni."
Azt hiszem, most épp fekszem. És a feltápázkodást már fejben bebiztosítottam, csak fizikailag kéne megvalósítani.

2007. december 14., péntek

Sokk

Hétfőn sztrájk. Eddig úgy volt, hogy a BKV és a VOLÁN is, most már úgy van, hogy csak az orvosok, tanárok, egészségügyesek és a MÁV fog sztrájkolni.
Mehetek busszal, és bár megyek dolgozni, kelhetek 5-kor hat helyett, mert ennyivel hosszabbodik meg az utam, ha nem vonattal megyek. Pfffff.....!!!!!!!!!!!

Nem is tudom, csak most lelkileg padlón vagyok. Úgy érzem elveszítem a hozzám közelálló embereket. Az egyikükkel már elég rég beszéltem egy kiadősat, és alig találkozunk, pedig napi nyolc órán keresztül borzasztó közel vagyunk egymáshoz. De utálja, ha sokat hívogatják, mert egy idő után zaklatásnak veszi, és tudom, mennyire menekül mindentől, amit úgy szemlél, mintha kötöttség lenne. menekül, miközben letépni próbálja a láncait. csak félek, hogy eltávolodunk, és kezdem elveszíteni, de még nem szeretném, mert még egy kicsit szükségem van rá. Nem tudom, mit csináljak, ami jó lenne. Ionescu után " Menjek, vagy maradjak?" ( idézet a Godot-ra várva című színdarabból)

Fuldoklom a környezetemben. Mennék is, meg maradnék is. Olyan, mintha állóvízben lennék. Tudom, hogy még van itt dologom, erre rá is jöttem, de megfulladok, ha nem kezdek valamit az életemmel. Mennék is, meg maradnék is. És miközben nem csinálok semmit, száguld el mellettem minden, ahelyett, hogy egy esemény gyorsvonatára én is felkapaszkodnék.

Két és fél hétig nem használtam az asthmagyógyszerem. Tökéletes. Már kezdtem elhinni, hogy nincs rá szükségem, és hogy egészséges vagyok, mait annyira nehéz elhinnem. Erre múlt szerda óta napi szinten, sőt van, hogy napi négyszer kell használnom. Csoda, ha nem érzem magam boldognak? Passz. És idegesített, hogy nem tudom, mitől van.
Ma olvastam egy könyvet, amiben a betegségek lelki okait taglalta Rüdiger Dahlke írónő. És rájöttem, mitől van. És azt is tudom, hogy még mi az, amit meg kell tanulnom és el kell sajátítanom abban a környezetben, amiben most vagyok.
Pontokban:
  • önbecsülés hiánya, elnyomott, vagy elnyomottnak érzett személyiség
  • adok-kapok arány nem megfelelő, egyik oldal( nálam az adok) erőteljesebb, dominánsabb
  • önmagam iránti elkötelezettség, kiállni magamért, megvédeni az érdekeimet
  • szópárbajok, verbális agresszió megélése, az "önzés" megtanulása, magam elfogadása
  • az igények kimutatása, nőiesség fejlesztése, kifejezése
  • saját elvárásaim, igányeim előtérbe helyezése

Hát kb ennyi, amit el kéne sajátítanom, de legalább tudom, hogy mi az, ami miatt megint nem kapok levegőt.

De most leginkább pihenésre van szükségem, mert szét vagyok esve, és nem bírom a napi strapás időszakot...
Fáradt vagyok. Nyugalmat szeretnék. Majd talán az ünnepek alatt.

2007. december 8., szombat

Válasz az Univerzumra.

Mivel mostanában inkább a magányra vágyom, és hogy agyilag is pihenhessek kicsit, nővérem e-mailben reagál a velem kapcsolatos dolgokra. :-) Többek között arra a bejegyzésemre is, amit 6-án írtam, de kitörültem. Nem lett az igazi, csak a felgyülemlett feszültséget írtam ki magamból, de annak nem volt sok értelme. Nos, tesóm írt pár érdekes dolgot, van, amivel egyet értek, van, amivel nem, de levontam a végkövetkeztetést, és tanultam belőle. Meg persze a masszőrrel folytaotott beszélgetésből. Önuralom, tudatos gondolkodás, magammal való elégedettség, egészséges gondolatok. Ha elfogadom a saját változékony énemet, mindenki másét is elfogadom. Ha tudom, hogy holnap olyan leszek, de ma még ilyen vagyok, nem fogok meglepődni a világ és a körülöttem lévő emberek változékonyságán sem. Azt hiszem ez egyszerűnek hangzik.
A levél:

From: Cornelis Escher
Date: 2007.12.07. 23:53
Subject: RE: univerzuumos
To: Husika

skizo vagy? :)

...sztem ha ilyenek járnak napi szinten az agyadba és folyamatosan görcsben meg stresszben vagy, az semmiképpen nem természsetes állapot, hanem sztem valami van a szervezetedben, aminek nem kéne, saját tapasztalatból azt mondanám, hogy vegyszer/méreg

Szóval gondolj bele, sztem csak ezen múlik.
Ha nincs vegyszer a szervezetedbe, máris másképp látod a nehézségeket, amíg meg még nem tisztult ki, addig kell egy kis önuralom, hogy ne foglalkozz azzal, ami nyomaszt.

Az a lényeg, a magány és az elszigeteltség érzése nem alapvetően az emberi lét velejárói,
max annyiban, mint a baktériumok, hanem valami "szellemi betegségre", zavarra utalnak,
nézz csak meg egy egészséges embert/ vagyinkább kisgyereket, azon jobban látszik, h. egészséges-e/.


Milyen igaz.....

Szeress!

Love programing



Terméktámogatás: Igen, miben segíthetek?

Vásárló: Hát, hosszas megfontolás után úgy döntöttem, installálni fogom a Szeretetet. Végigvezetne kérem a folyamaton?

Terméktámogatás: Rendben, szívesen segítek. Készen áll az indulásra?

Vásárló: Hát, nem vagyok egy műszaki zseni, de azt hiszem készen állok. Mit kell először tennem?

Terméktámogatás: Első lépésként nyissa meg a Szívét. Megtalálta a Szívét?

Vásárló: Igen, de egy csomó más program is fut jelenleg. Lehet telepíteni a Szeretetet, miközben ezek futnak?

Terméktámogatás: Milyen más programok futnak?

Vásárló: Lássuk csak, van Múltbéli Megbántódás, Alacsony Önértékelés, Harag és Neheztelés. Ezek futnak éppen.

Terméktámogatás: Nem gond, a Szeretet fokozatosan törölni fogja a Múltbéli Megbántódást a jelenleg működő rendszeréből. A hosszútávú memóriában esetleg megmaradhat, de már nem fog megzavarni más programokat. Végül a Szeretet felül fogja írni az Alacsony Önértékelést a saját moduljával, amit Egészséges Önértékelésnek hívnak. Viszont a Haragot és a Neheztelés-t teljesen ki kell kapcsolnia. Ezek a programok megakadályozzák a Szeretet megfelelő installálását. Ki tudja kapcsolni ezeket?

Vásárló: Nem tudom, hogyan kell kikapcsolni őket. Meg tudja mondani?

Terméktámogatás: Örömmel. Menjen a startmenübe és indítsa el a Megbocsátást. Ezt addig kell ismételnie, amíg a Harag és a Neheztelés teljesen ki nem törlődnek.

Vásárló: Rendben, kész! A Szeretet automatikusan elkezdte telepíteni magát. Ez normális?

Terméktámogatás: Igen, de ne feledje önnek csak az alapprogram van meg. El kell kezdenie kapcsolódni más Szívekhez, hogy hozzáférjen a frissítésekhez.

Vásárló: Hoppá! Máris kaptam egy hibaüzenetet. Azt mondja: "Hiba - A program nem fut külső egységeken." Most mit tegyek?

Terméktámogatás: Ne aggódjon. Ez azt jelenti, hogy a Szeretet program Belső Szíveken való futásra lett tervezve, de az ön Szívén még nem futott. Kevésbé technikai nyelven ez csak annyit jelent, hogy önnek először saját magát kell Szeretnie, mielőtt másokat Szerethetne.

Vásárló: Tehát most mit tegyek?

Terméktámogatás: Gördítse le az Önelfogadás menüt; majd kattintson az alábbi fájlokra: Megbocsátok Magamnak 2.0, Felfedezem az Értékeimet 1.5, Tudomásul Veszem a Korlátaimat 3.0.

Vásárló: Rendben, kész.

Terméktámogatás: Most másolja őket az "Én Szívem" könyvtárba. A rendszer felül fog írni minden zavaró programot és kijavítja a hibás programozást. Ezen kívül törölnie Kell a Terjengős Önkritikát az összes könyvtárból és kiürítenie a Kukát, hogy biztosan eltávolítsa teljesen és soha ne jöhessen újra elő.

Vásárló: Megcsináltam. Hé! A Szívem új fájlokkal telik meg. Mosoly jelent meg a képernyőmön és a Béke meg az Elégedettség bemásolja magát minden felé a Szívembe. Valamint az egész rendszerem melegedni kezdett.Ez normális?

Terméktámogatás: Sok esetben. Másoknak eltart egy ideig, de végül minden helyreáll a megfelelő időben. A rendszer melegedése normális, és javítja a Szív működését, ne aggódjon. Egyébként jó érzés nem?

Vásárló: De, csak szokatlan.

Terméktámogatás: Szóval, a Szeretet telepítve és rendesen fut. Még egy dolog mielőtt letennénk. A Szeretet Ingyenes Program. Figyeljen rá, hogy továbbítsa azt és a különféle változatait mindenkinek akivel kapcsolatba kerül. Ők is megosztják majd másokkal és visszajuttatnak viszonzásul önhöz is új és izgalmas változatokat.

Vásárló: Köszönöm.

2007. december 7., péntek

Gondolatok!

Kissé zilált lelkemet megnyugtatandó, elmentem masszázsra. Azt hiszem a masszőrnőm, aki egy jó barátnőm is, szinte az egyetlen ember, aki a lelki fejlődésemet maradéktalanul segíti. Olyan helyzetben vagyunk, hogy sokkal őszintébben tud velem beszélgetni, mint bárki más. Hatással van rám, de nem erőteljes hatással. Ismer. És látta, hogy megváltoztam, felnőttem, az egészségem egy rossz szintről a szinte tökéletesre fejlődött, és ez részben neki is köszönhető. Meghallgat, és tudom, hogy ő tényleg olyan választ ad a kérdéseimre, amelyre nekem szökségem van. És nem a félelmei, a környezet rá gyakorolt hatása miatt adja a választ, hanem azért, mert nekem ezt kell hallanom. Olyan, mintha közvetítene valami és énközöttem.
Jó érzés tudni, hogy van mellettem egy olyan ember, amilyen én vagyok sok más embernek.

Apropó, őszinteség. nem igazán értem ezt a dolgot. Sok ember mondta nekem, hogy bizonyos témákról őszintébben, nyíltabban, kendőzetlenebbűl lehet velem beszélni. De ha ez így van, akkor az emberek mégsem az őszinteségre vágynak. Azt vettem észre, ha elmondom az embereknek őszintén, hogy szerintem mit kéne tenniük, vagy a véleményemet, akkor begubóznak. Például tanácsot adok valakinek, elemzem a helyzetet, és kiderül, hogy az illető pontosan tudja, mit kéne csinálnia, talán még tudatában is van ennek, mégsem teszi. Akkor miről beszélünk? Most akkor egósimogató sajnálkozás kell az embereknek, vagy igazi tanács egy megoldandó problémára?

Az emberek utálják, ha megmondják nekik az igazat. De miért? Fura. Én szeretem, mert ezzel tanulok. ha nem is mindig tanulok, de törekszem rá. De azt végképp nem tudom megérteni, miért jó egy tócsában topogni egy helyben... ?

2007. december 6., csütörtök

Élj!

Stevenson nicknévvel publikálta egy fiú egy honlapon. nagyon tetszik, megkérdeztem, bemásolhatom-e. Megengedte. Íme:

Ne higgy annak a partnernek, aki, ha megcsókol, nem csukja be a szemét.
Soha ne hánytorgasd fel a múltat.
Akárhányszor azt mondod: "Szeretlek", gondold komolyan.
Akárhányszor azt mondod: "Sajnálom", mindig nézz a másik szemébe.
Szeress mélyen és szenvedélyesen.
Megsérülhetsz, de ez az egyetlen módja annak, hogy valóban teljes életet élj.
Beszélj lassan, gondolkozz gyorsan.
Ne feledd, hogy a legnagyobb szerelem és a legnagyobb eredmények hordozzák magukba a legnagyobb kockázatot!

2007. december 2., vasárnap

Nézz!



Gondolj egy kétjegyű számra. Add össze a két számotamiből áll. Vond ki az eredeti számból. Keresd meg a hozzá tartozószimbólumot, és kattints a GöMB-re. :-)