Takar Odó!

Bár még pluszba egy sort sem írtam, de egyészen jól állok szakdoga ügyileg. Ma 2 órát csöveztem a könyvtárban. Aztán pihenés képpen hajat mostam, most meg vérnarancsevés kíséretében francia szakirodalmat olvasok.

Ma olyan élményben volt részem, amiben szerintem gyerekként utoljára. Sokéves ezo tanulmányaim folyományaként, ma végre megértettem, mit jelent az, hogy egy érzelmet megélni.
Olyan hihetetlen intenzitással áramlott ki belőlem a düh, a méreg és az agresszió, és végre nem magamat bántottam vele, hanem csak jött ki belőle. Elmondhatatlanul felszabadultam tőle. Olyan kellemesen kaptam levegőt, és eszembe jutott, hogy most már soha többé nem fogok fuldokolni. Hálás vagyok a sorsnak, hyog egy ilyen pillanatot is megélhettem.

Szakdogapara

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Adjon valaki egy szerszámot, amivel helyet csinálhatok más gondolatoknak is!!!!!
Már aludni sem tudok a szakdogás forrásoktól... :-(
És az a baj, hogy ezek nem nyugszanak, amíg legalább egy oldal összefüggő szövegem nincsen...
Mármint a gondolatok...

Boldog Valentin Napot!

Gámentzy Eduárd: Vers Neked

Ha szólnál, hogyha mondanád!
Én rád hajolnék mint a nád
A tó vízére csendesen.
Hagynám, hogy ringatózz velem.

Ha nem beszélsz, mert nem lehet,
Csak küldjél bármilyen jelet!
Elég egy apró mozdulat,
S én találok hozzád utat!

- Mert megszerezlek bárhogyan!
A porba rajzolom magam,
Amerre jársz, amerre lépsz.
- Ha nem akarsz is hozzám érsz!

!

Viszont arról mindig megfeledkezem, hogy a nővérem akármilyen is, mellettem állt. Ha olyan segítségre van szükségem, amit Ő tud adni , akkor számíthatok rá.

És ezt még tegnap írtam, csak sikeresen elfelejtettem közzétenni :-D

...

Ha az ember úgy érzi, hogy a szülei szemét módon viselkednek vele, egy ideig próbálja menteni a menthetőt. Aztán, amikor az jön, hogy a saját érdekükben hazudnak, és utána ahhoz az ötlethez ragaszkodnak, hogy a hazugságot az ember találta ki, akkor végképp elveszíti a reményét.

Rep Ülés!

Gyakorlatilag tegnap a repüléssel kapcsolatos valamennyi dolgot végigéltem.
Kimentem busszal Ferihegyre. Becsekkoltam, a poggyászt is megmértem, nem érte el a mérete a határértéket, uh nem kellett feladni. Átmentem a kapukon, bejutottam a terminálba. Szétnéztem a senki földjén. Beszállítottak, felszálltam a buszra. Meg is érkeztem... Ferihegyre. Merthogy törölték a járatomat.

Mindenesetre nagy élmény volt átélni, még a megérkezést is. Végig röhögtem az egészet, hiszen mit tudok csinálni. Valahogy a sors humorérzékét nem tudom úgy magamra venni, mint az emberi kapcsolataimban történt "rossz" dolgokat.

Visszatérítik a jegy árát, beszéltem a barátnőmmel is, először nem hitte el, azt hitte, hogy hülyéskedek, vagy kamuzok. Háromszor kellett neki elmondanom, hogy törölték a járatot, mire megértette. Még utána segítséggel eszembe jutott, h mehetnék busszal is. De egyrészt elment a kedvem az utazástól, másrészt volt bennem valami, hogy ezek nem véletlenül történnek. Se pénzt nem tudtam váltani rendesen, se az utazás nem jött össze, és a buszúttal kapcsolatosan sem tudtam megkérdezni először a barátnőmet. Persze utána elértem, de az már órákkal később volt. Uh lemondtam róla. Remélem jól tettem.

Szállj!

Ma délután fél 3-kor száll fel a repülőgép, és egy óra múlva száll le Marosvásárhelyen.
Még soha életemben nem repültem. Most már izgulok, de még mindig nem a repülés miatt, hanem a hivatalos intéznivalók okán. De tudom, h rendben lesz minden. :-D

Szabó Magda!

Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.

Segg ítség!

Nem az a baj, hogy utánajárok a dolgoknak, infókat gyűjtök, hogy képben legyen és segítek vagy próbálok segíteni neki, és nem köszöni meg.
De ne háborodjon már fel rajta, ha egyszer segítő szándék vezérelt.
Semmi baj azzal, ha valaki a saját mocsarába akar belefulladni. De legalább szóljon, mert akkor nem foglalatoskodok azzal, hoyg keressek egy ágat, amiben megkapaszkodhat.

!

Darren Aronofsky február 12-én született.
Szeretem a Vízöntőket.

Aquarius

Ma találkoztam a munkahelyemen egy volt csoporttársammal.
Kedvelem a lányt, nagyon megörültem neki. Épp nálunk volt ügyet intézni, mikor megláttam a forgóajtóban.
Beszélgettünk a suliról, szóba került a szakdoga. Mondtam, mi a témám, meg a koncepcióm, megpróbálom megtalálni az egységtelen újhullámban az egységet. Elkezdtem fejtegetni, félmosoly kíséretében figyel:
Leányzó:  Te nem Vízöntő vagy véletlenül?
Én: De igen
Leányzó: Le sem tagadhatnád. :-DDD