Ma lévén a magyar dráma napja, színházzal ünnepeltem.
Séta az Andrássyn, mindenki szedte a sátorfáját. :-) Szó szerint. Megnéztem még néhány színház hűlt helyét, belehallgattam valamibe, ami az Új színház előtt ment, de a tömeg ott olyan nagy volt, hoyg nem láttam semmit. Benéztem az Alexandrába, csorgattam a nyálam a leértékelt könyvekre, aztán...
Radnóti, Spiró, Prah.
Tök jó helyen ültem, jól láttam, hallottam. A darab is tetszett, pont azt vártam, amit egy Spiró darab nyújtani tud. Nem volt végülis semmi ütős benne, olyan nagy hatással nem volt rám, de egy nagyon jó darab és ajánlom mindenkinek, aki szereti Spiró magyar valóság témáit és enyén csipős humorát.
Bővebben pedig máshol írok róla, legalábbis reményeim szerint. De ez meglepi lesz.
Na fekszem, mert holnap vár a bánya...Hüpp...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése