2008. szeptember 24., szerda

Folyamatban!

Nos, úgy tűnik megoldódott a kutyás ügy, vagyis inkább folyamatban van.
Szóval még régebben kikerestem egy gyepmester telefonszámot, amit aztán senki nem hívot fel.
Mint később megtudtam, ma reggel anyám kiment az utcára felszedni a leesett diókat, és a kutya megbújva az egyik kint parkoló kocsi alatt, el kezdett felé rohanni. Ha anyu nem kezd el torka szakadtából üvölteni, akkor neki is ugrik. Na erre felhívta a számot, kiderült, hogy a sintér bérmentve kijön, mert az önkormányzat fizeti.
Ki is jött. Már elsőre lehetősége lett volna elvinni a dögöt, de egy idióta vénasszony az utcában elkezdett rikácsolni, hogy ne vigye mert ennek meg annak a kutyája. Ami nem is volt igaz, de ezzel jól elbizonytalanította a pasit. A végén a kutya elbújt, és a sintér második alkalommal sem tudta elkapni.
Addig lesz kihívva viszont, amíg el nem tudja fogni, remélem minél hamarabb, mert nem ez az első eset, hogy valakire támadt, mint kiderült, ha éhes, akkor vadul, és idegbeteg módon ugat meg rohan mindenkire. Gondolom arra nem, aki ad neki enni...

A lényeg, amit szintén ma tudtam meg, hogy az utca másik oldalán lévő sarokházhoz tartozik. Annó valami idióta nő, akit most azt hiszem legszivesebben felpofoznék, és jól megrugdosnék, megvette a házat, és azóta kiadja mindig más embereknek. DE!
Volt ott két kutya. Mivel volt, hogy hónapokig ki sem jött senki, az egyik éhen halt, vagy bedobtak neki valami mérgezett húst. A másik valószínű akkor szökött ki, amikor valaki kijött a házhoz. Anyám elmondása szerint a méteres gazon kívül a kutyaszar is áll az udvarban, és rohadt szagot is érzett. Az egyik szomszédnak, mint kiderült, meg volt a tulaj száma, és amikor felhívta, hogy kint a kutya, azt a választ kapta a nőtől, hogy ő most nem tud mit csinálni, mert külföldön van.
Hogy rohadjon meg az az ember már az anyja méhében, aki egy kutyával ilyet képes tenni. Nem merek bele gondolni, hogy milyen ember lehet. Nem szólva arról, hogy az érdektelenségen kívül a másikat hagyta éhen dögleni. Nem csodálom, hogy most már ez a dög kezelhetetlen és vad mint a fene. Remélem a sintér minél hamarabb elviszi, ott legalább garantáltan kap enni.

Hát drágáim ilyen emberek élnek itt nálunk.

7 megjegyzés:

nóri írta...

na dejó!végre valami fejlemény!!!

egyébként meg az a szörnyü,hogy lassan már az ilyen viselkedésen meg sem lepődök:(

bloodflower írta...

én igen, ami lehet, hogy jó

nem tudom elképzelni, hogy lehet valaki olyan undorítóan önző és nem törődöm, hogy az egyik kutyáját hagyja éhendögleni, amikor a másik meg elvadul, meg kifogásokat keres és vonogatja a vállát

én még soha nem találkoztam ilyen undorító viselkedéssel, csak hírből hallottam...
kicsit hányingerem is van tőle

de azért igen, jó, hogy jóra fordul a dolog, mert hosszú távon nem viseltem volna ezt el

Névtelen írta...

sejtheted, hogy ott mit kap - örök álmot.

bloodflower írta...

az még mindig jobb lesz neki, nem szólva arról, hogy nekünk lakóknak is

nem vagyok hajlandó istápolni egy elvadított kutyát, mert sem irgalmas szamaritánus, sem globális állatbarát nem vagyok

ha enni kér, adok neki, de ha rám támad, mert nem adok neki kaját, tőlem ne várjon irgalmat

nem véletlenül nem tartok kutyát, pláne farkaskutyát, és amíg van 2 macskám, akikért felelősséggel tartozom, és egy 3 tagú családom, akikért úgy érzem, hogy szintén, akkor ne én legyek már az, aki megsajnálja azt a kutyát, amelyikért nem én vállatam felelősséget, és amelyik agresszíven fordul mindenki felé, mert el lett vadítva

azt a felelősséget, amit felvállaltam, viszem a vállamon, de sem többet, sem kevesebbet

lehet ezért a véleményért utálni, de ez van

Névtelen írta...

Ezért az ártatlan rövid mondatért miért harapod le a fejem?

bloodflower írta...

ez nem leharapás volt, csak elmondtam, hogy mit gondolok

Névtelen írta...

akkor jó, azt szabad :)