Könyvtárból jövet, a Puskin utcában találkoztam vele. Szegény olyan magányos volt. Először arra gondoltam, elviszem magammal. Utána eszembe jutott, hogy egy arra érdemesebbel kéne megosztania értékeit.
Így csak megörökítettem a magányát, és hagytam, hogy a macskakövön tovább árválkodni ezt a ... narancsot. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése