Gondolatok!

Pont ma jutott eszembe, mennyivel jobban ismerne valaki, ha elolvasná a blogomat, mintha csak simán beszélgetnék vele.
Arra jutottam, hogy bár nem ismerhetem meg magam úgy, ahogy szeretném, mások is csak felületes részleteket látnak belőlem, mégis azért a blog a legjobb eszköz arra, hogy az ember az igazán benne, a személyiségében kavargó dolgokat visszaadja.
Már ha van affinitása rá.

Én is irkálom a magamét, igazán nem is tudom, mennyit lehet leszűrni belőle, de azt tudom, hogy hasznosabb, mint valakivel cseverészni fél órán keresztül.

Hát mit tegyek, ha egyszer nem tudok magamról beszélni. Ha más emberekkel találkozom, ők rögtön ráharapnak a hallgató énemre, mert sajnos az a tapasztalatom, hogy sok ember nem hallgatja meg a másikat, ezért logikus, ha örülek, hogy olyan embert találnak, aki figyelemmel hallgatja őket. Csak a másik oldala az, hogy ők meg sem próbálnak figyelni, érdeklődni a másik ember iránt. Hát ugye az ember azt kapja vissza, amit tud adni. Logikus.

Én meg...

Hát szóval van egy falam. Ez a fal adja, hogy nem szoktam sok embernek beszélni magamról. Mert nem érzem úgy, hogy egyáltalán beszélnem kellene, mert nincs miről, vagy nem érzem fontosnak, érdemlegesnek arra, hogy a másik tudjon róla. Sajnos abból szoktam kiindulni, hoyg a másikat nem érdekli. És sokszor igazam van.

Hát persze, hiszen miért érdekelne bárkit is az én absztrakt, elvont világnézetem. Ez részint nem érint, másrészt nem érint meg senkit. nem tudnak hozzászólni, érdekelni nem érdekli őket. Mondjuk ezt nem értem, mert engem minden érdekel. na mindegy.

Szóval ha a személyem nem érdekel másokat, hacsak rá nem kérdeznek, én nem szoktam beszélni a dolgaimról. van, hogy rákérdeznek. Van, hogy megkérdezik, "mi van veled?" és ÉRDEKLI is őket! Ritka. De van ilyen. Általában mindenki el van magával foglalva. Én meg másokkal. és ez így van jól.

Ha valaki nem kérdezi, hogy hogy érzem magam, mit gondolok a világról, akkor nem omlik le az a fal, ami ezeket rejti. Nem derül ki, van-e humorom, vannak-e ép gondolataim a világról. Mert ha valaki nem kérdezi, akkor gondolom nem is érdekli. Akkor én sem beszélek, inkább őt beszéltetem, az sokkal érdekesebb. :-)