, ... az az, hogy rádöbbentem, nem tudok senki felé sem eléggé odaadó lenni. Miért örülhetek ennek? Mert rájöttem. Legalább nem élem le az életemet egy hazugságon keresztül szemlélve. Most, hogy már tudok róla, megvizsgálhatom élesben is, figyelhetem, miért nem működik, és tehetek ellene. Nem tudom pontosan, talán egy ember van, akivel szemben minden szempontből feltétlenül odaadó tudok lenni. Talán vele sem. Az biztos, hogy nem könnyű változtatni, ha csalódott emberek és rokonok tömege suttogja szüntelen a füledbe, hogy vigyázz, mert úgy jársz, mint ők.
De ha félek is, akkor is teszek ez ellen, mert sokkal rosszabb a langyos, biztonságos életet választani, míg tudod, hogy rengeteg értékről maradsz le. A kockázat, a bizonyatalanság az, ami egyszerre beindít és leállít. De legalább van bennem motor amit beindíthat és leállíthat.
Ha kell, akkor elfogadom a bizonytalanságot, a csalódásokat, a bukást, a szegénységet vagy a hirtelen jószerencsét és gazdagságot. Annyian élünk egymás nyakán, hogy még ha tudom is az életemet irányítani, biztos, hogy sokkal többen lesznek az én akaratomra hatással. Vállalnom kell ezeket.
De annak tudatában, hogy ezektől elzárkózva mit veszíthetek...!
Megpróbálom magam kinyitni, hogy végre megérinthessen az, amit szeretnék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése