Na csak megtörtént, amire számítottam!
Elkiabáltam, amikor azt mondtam, apám jól reagált a költözés tényére.
Mutattam neki a macskusz képét, akivel és Norival együtt fogok lakni.
És a semmiből egyszercsak elkezdte mondani, hogy azért a helyemben elgondolkodna azon, hogy az a pénz, amit kiadok albérletre, az fél év alatt félmillió forint, és ha meg van a lehetőségem a spórolásra, teszem azt egy év alatt ez az összeg, vagyis egymillió forint, akkor értelmetlennek tartja, hogy nem takarítom meg. És persze ezt is helyesen és alattomosan csinálj, a semmiből, mintegy legbőlkapott ötlet, amit egyre többször fog előhozni egyre erőszakosabban. Persze azért hozzátette, hoyg én tudom, mit csinálok. De hát kinek nem megy el attól az életkedve, ha burkoltan a fejéhez vágják, hoyg "Kislányom, mekkora hülye vagy! De te tudod!"
Nem érdekel. Leszarom a pénzt. Mindenkinek csak az a rohadt pénz a fontos, és senki nem veszi észre, hogy nem a pén a fontos, hanem az az érték, amit tulajdonítanak neki. Nem vagyok kotlós tyúk, aki csak ül a gyűjtött pénzen, és nem csinál vele semmit. Mégis mit érek egy millával? Egy év alatt megtakarítom. És ki tudja hogy 2 év múlva nem fog-e fele annyit érni? Az én fizetésemből annyit nem tudok összespórolni, hogy tényleg hitel nélkül tudjak venni egy lakást. És nem is akarok.
Olyan nagy kérés, ha az ember arra vágyik, hogy a szülei álljanak mellette? Hogy ne kelljen a döntése helyességéről állandóan győzködnie őket? Nem is értem miért csinálom. Olyan, mintha magamat akarnám meggyőzni arról, hoyg helyes, amit csinálok. Na de hát ki tudja, hogy helyes-e az, amit csinál? Csak a gyáva és lusta emberek ülnek szépen és nyugdotan, és győzködik magukat, hoyg az életük helyes...
5 megjegyzés:
én mindig azt látom,hogy az emebrek a pénz miatt nem mernek élni.
pedig fejlödni kell...akár ugy hogy kisebb anyagi veszteség ér..de cserébe kapsz egy csomo minden értékeset!!
ez járjon a fejedben!!!majd a szüleid is belátják..
sztem leginkább itt az lehet a gubanc..h megijedtek..h felnőttél..és igényled az önállóságot.ez mindig baromi ijesztö a szülöknek!
Á a pénz az nem ok, hanem eszköz. A legtöbb ember tényleg fél élni, de a pénz csak egy jó indok, mert van mire fogni.
A többit én is így látom. De hát azt ne várják, hogy majd én szépen meggondolom magam, hogy nekik jó legyen. tessék szépen megtanulni elengedni a másikat. Meggyőződésem, hogy jobban ki fogunk egy ideig jönni, amíg nem lakunk együtt.
ugyan cica, nekem ugyanezt mondták, amikor költöztem, pedig ott szó nem volt pénzről.
És a legkorrektebb duma akkor ez volt:
"Te tudod, úgy szúrod el az életedet, ahogy akarod"
És én ennek örültem, mert bár bevallotta, h nem ért velem egyet, rámbízta a döntést. Mert az én életem.
Ez van benne a te tudod-ban.
ami korrekt
Nekem nem a dumával van a bajom, hanem azzal, hogy olyan, mintha ő mosná kezeit. Kíváncsi vagyok, ha segítséget kérek tőle, hogy fog rá reagálni. Lehet, h nem így van, de akkor is azt érzem, hogy a szüleim adnak nekem biztos támogatást. Nincs támaszom. Pár jó szó is jót tenne, még fizikai vagy anyagi segítség sem kell. Csak néhány jó szó, hogy tudjam, nem kell mindig harcolni...
Meg hát mégis csak a pároddal költöztél össze, aki nagyon nagy lelki támasz neked, és szerintem egy ilyen elválásnál ez is segít. De hát én meg egyedül csinálom ezt az egészet, és nem nagyon tudok senkire sem támaszkodni...
Megjegyzés küldése