Kő!

Az állapotom, ha nem is rohamosan, de javul. Hozzá kell tegyem, a kommenteket nézve, hogy a doki szerint az egészet(vérzés görcsök stb.) valószínűleg egy kis kő okozta. Nem vese, hál istennek, de azért ez sem bíztató. Hát nem gondoltam volna, hogy valaha kikristályosodik bennem bármi. :-)
Erről eszembe jutott a Krokodilok bölcsessége, kedvenc filmem, egyik jelenete, melyben a főhőst alakító Jude Law épp lézerrel törte össze egy kislány vesekövét. Hogy megnyugtassa, elmesélte neki, mutatva is, hogy az egyes érzelmek hogyan, milyen formában kristályosodnak ki az ember szervezetében. Még mindig találok komoly mondanivalót ebben a filmben, és egyszer megint belemélyedek, hogy megnézhessem.
Amúgy utána olvastam amolyan ezoterikus körökben, mit is jelentenek az ilyen, és hasonló problémák. Hólyaghurut, felfázás, vese- meg hugykő meg hasonló, főként nőket érintő bajok és kellemetlenségek.
Nagy vonalakban ezeknek a lelki háttere az elengedéssel foglalkozik. Elavulttá vált lelki problémák nem megfelelő, vagy túlzottan sürgető elengedése. Valamely probléma, amelytől égető módon meg akarunk szabadulni, de az elegedés fájdalmas, erő kell hozzá. A lelki szennyeződés nem megfelelő úton való eltávolítása(nem a húgyvezetéken keresztül). Megoldásként hagyni leülepedni a lelki életet, nem sürgetni semmit, de higgadtan és őszintén végiggondolni, mi az, amely lelki probléma vagy beállítódás életünkben már nem okoz gondot, mi mégis ragaszkodunk hozzá. Megpróbálni értékelni életünknek ezt a szakaszát, és könnyű szívvel elengedni azt, ami eddig nem sikerült.
Nálam ez elég helytálló, a költözés, a család körüli cívódások és a kicsi és gyámoltalan kislány szerepéhez, vagy a segítség eltaszításához ragaszkodó személyiségem éppúgy kiválthatta ezt. Nem mondom, hogy nem hajlam kérdése, de azért így végiggondolva eléggé valószínű. Még végig kell gondolnom ezeket az "elavult lelki problémákat", de nem most, amikor ennyi dolgom van. Nem hittem volna, hogy valaha ilyet fogok mondani, de a gondolkodásből és a bölcselkedésből is meg tud ártani. Ha folyton a lelki életemmel vagyok elfoglalva, és ez a figyelem nincs egyensúlyban az anyagi világ felé fordított életemmel, akkor megette a fene az egészt. Most azt hiszem Szókratészt idéztem. :-)