2008. július 1., kedd

Válás!

Ami elmúlt, az elmúlt. A régi kötelékekhez való ragaszkodásból még senkinek nem volt haszna.

Megbántottam ma Gabi barátnőmet, nem akartam, csak valahogy el kellett indítanom magamban, vagy bennünk a szituációt.

A lényeg az, hogy én megváltoztam, talán ő is, vagy ugyanaz maradt, a lényeg az, hogy változtunk, és nem abba az irányba. Hagynom kell, hogy ez a kötelék tovább ne folytogasson minket, mert már nem arra van szükségünk, amit edig nyújtottunk egymásnak.

Az, ami ma történt, sok dolgot megértetett velem, felnyitotta velem kapcsolatban a szemem, és tisztábban látok néhány dolgot.

Az elválás mindig fájdalmas, főleg, mivel ő ezzel nincs tisztában. De nem látom értelmét olyanon erőlködni, olyanba energiát fektetni, ami már nincs. Én kimondtam, szerintem ő még hiszi. Ezért a búcsú nem lesz egyértelmű, de mindenképp megtörtént.

Szerettem az utóbbi időszakot, jó volt, és a múlt része. És még mindig szeretem ezt a lányt.

Nincsenek megjegyzések: