2008. július 21., hétfő

Gondolatok!

Ha már ilyen nagy filozófiai okoskodásokba mélyedtem...

Egy ideje előjött az asztmám. Nem érzem, hoyg használna a gyógyszer, és néha az jut eszembe, hogy milyen szemétség, hogy soha nem fogok tudni leszokni róla, elkezdem sajnálni magam, néha pedig csak simán várom, hogy elmúljon, és nem akarok róla tudomást venni. Van olyan is, hogy már előre félek, ha használom a gyógyyszert, hogy vajon meddig fogok levegőt kapni.

És ez nagy hiba, mármint ilyeneken agyalni, most rá is jöttem, hogy miért.

Nos, az egy dolog, hogy ez engem zavar. Már az, hogy időnként, hosszabb, rövidebb ideig, kicist vagy jobban nem kapok levegőt. Csak hogy annyira beleépült a személyiségembe, hogy úgy néz ki, nem fogok tudni tőle megszabadulni.

Azt most felejtsük el, mi ennek a pszichológiai háttere, és csak nézzük meg ezt az én szemszögemből.

Ha magamra gondolok, akkor végiggondolom azt a személyt, akinek ÉN ismerem magamat. Bennem is kialakult egy kép magamról, akárcsak a többi emberben, akik ismernek.

Ha kérnének mások, hogy meséljek magamról, mondjak el olyan jellemzőket, amelyekat fontosnak tartok elmondani, akkor biztos belevenném azt, hogy asztmás vagyok.

Először ezt magamnak mindig azzal magyaráztam, hogy van egy csomó helyzet, aminél fontos tudni, hogy a tüdőkapacitásom nem olyan, mint az egészséges embereké. Aztán rájöttem, hogy nem tudok magamról úgy gondolkodni, mint egy egészséges emberről.

Tehát a kulcsszó az, hogy ÉN HOGYAN GONDOLKODOM MAGAMRÓL.
És a megoldás is az. mert nem az a lényeges, hogy mésok hogy vélekednek rólam, hanem az, hogy én milyennek látom, és ebben az esetben milyennek élem meg magam. H egy beteg emberként gondolok magamra, akkor beteg is leszek, és hiába nyavalygok, hogy le akarok szokni a gyógyszerről, nem fog menni. Mert tudni fogom, hogy mint beteg embernek, szükségem van rá.

Most ott tartok, hogy kivárok. mert kell még idő, hogy rájöjjek, én nem csak egészséges akarok lenni, hanem egészséges is vagyok. Mert nincs az a futás, vagy fizikai teljesítmény, amire ne lennék képes.

Ha az utóbbi időben rájöttem arra, hogy amit akarok, elérhetem, simén azzal, hogy megteremtem a lehetőséget fejben, akkor miért ne tudnám ezt is elérni?
Ellenben ez elég nagy munka, és ha a testem úgy érzi, hoyg nincs jól, akkor engednem kell neki.

Amúgy meg tudom, hoyg egészséges vagyok. :-)

Nincsenek megjegyzések: