Sok...

Kicsit megint túlvállatam magam.
A kötelező mozizás, jövő heti dumaszínházalás, színház és olvasás mellett meg kell írnom végre a határidő közeledtével a badandó esszéimet.
Meg kell írnom két külsős újságíró állásra 2 önéletrajot és egy motivációs levelet. Egyik a kettőből csak bejön, és fizetni is fognak érte.
Meg kell írnom, persze csak miután rábólint a szerk, 3 beígért Pálya magazinos cikket, ami azért lényeges, mert a novemberi szám 6ezer példányszámos lesz, és ezzel a szerk szemlézni fog. Úgyhogy ha valaki olvassa, és érdekli, akkor jó anyagnak kell a nevem alatt szerepelnie.
Tanulnom kéne végre.
Dolgoznom kell, és most eljutottam odáig, hogy a sok apróság, ami a nyakamba szakadt, végre el lett osztva, a sok döntésképtelen ember végre koordinálva van, amit jelzem szerencsére nem csak én csinálok.
Gyakorolnom kell a gitárt.
Meg valamikor élnem is kéne. Ez a maradék 2 %-ban lehetséges.
Azért eddig még jól osztottam be az időmet, és nem is vagyok olyan kimerült. Nagy szó ám ez!