Vegyetek már észre! Hallgasson már meg valaki engem is! Én is itt vagyok! Nem csak nektek vannak nyomasztó gondolataitok, hanem nekem is!
Vegye már a fáradtságot valaki, hogy ostoba tanácsokat nélkülözve, akár csak 20 percig intenzíven odafigyeljen rám.
És nem kell ám mindig megvárni, amikor én felbukkanok! Mert nekem is van e-mailem és mobilom, és szivesen veszem, ha nem mindig nekem kell erőlködnöm, hanem néha valaki megtalál. Mert az olyan jól esik, ha az emberre gondolnak.
Ma legalább ezt megkaptam valakitől. Lehet, hogy az időzítés volt jó, de az is lehet, hogy rokonlelkek vagyunk valahol. Mindkettőnk bőre érzékeny, csak más módon. Nem éreztem a beszélgetés alatt, hogy nem értek vele egyet, és hogy nem csinálnám úgy, ahogy ő. Csak egyszerűen és simán be tudtam fogadni, amit mondott, és ahogy mondta. Olyan jó érzés volt! És ugyanezt éreztem én is vele szemben, amikor én beszéltem.
És az a furcsa, hogy nem várok most semmit. Így volt tökéletes, és majd legközelebb is iszogatunk egy kis bort, és elmeséli, hogy éppen hogy alakul a kapcsolata a barátjával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése