Olvass!

Tudtam! Úgy tudtam. megígértem magamnak, hogy az egésznapos barátnőzés után, ha hazajövök, még tanulok egy kicsit. De mivel már túl fáradt vagyok, inkább B.E. Ellis féle Holdparkot olvasok.
Most könyvfesztivál, és vendég, és persze mindenki olvassa, ezért én is, mert engem minden érdekel, és tudni akarom, hogy mi érdekel másokat.

Van valami bizarr abban, hogy az általa leírt figurák milyen valóságosak a való életben is.

Ez gondolom azért van, mert Ellis az összes figurájában benne van. A Nullánál kevesebben, az Amerikai Psychoban vagy a Holdparkban( mondjuk utóbbinak a főszereplőjét is B. E. Ellisnek hívják). Meghasonlott fiatal, aki rossz viszonyban, sőt, elviselhetetlen viszonyban volt az apjával, ezért kevés írói vénával megáldva elvándorol, egyetemre jár, iszik, kábítózik és bulizik fékevesztettem, és megírja. És jönnek mások, és bekajálják, meg olvassák, és azt mondják, "Hé, én is ilyen vagyok! Én is meghasonlottam, undorodom az élettel, nem tudok mit kezdeni vele. Az én szüleim is szemetek, nem tudok zöld ágra vergődni magammal, gyere, álljunk össze, bulizzunk, tegyük tönkre magunkat együtt!"

És vannak, akik olvssák, és szintén bekajálják. Mert úgy gondolják " Hé, figyelj, én is ilyen vagyok. Szar az életem, utálom az őseimet. Eddig nem tudtam, mit tegyek, ezért kábítóztam, bulitam, ittam, és fura szexuális dolgokat műveltem, mert annyira nem értem magam, és annyira meghasonlottam, és annyira undorodtam az élettől. Tök jó, hogy végre látom, nem csak én vagyok ilyen."

Valahol fura lehet, hogy egy ember azért kap milliókat, mert próbálja megérteni önmagát. Végülis én is ezt csinálom, csak hobbiból. :-)

Azt hiszem, jó, hogy ilyen könyvek is vannak. egy csomóan magukra ismernek, még ha nem is oldódik meg a gondjuk, de érzik a közösséget. A kitaszítottak, vagy különcök közösségét. A morbid egységét azoknak, akik nem akarnak sehova tartozni, egyedül érzik magukat, és egyéniségek akarnak lenni. És valahol mégis tartoznak valahova.

Szerintem jó. Mellesleg nagyon is fogyasztható könyvek.