2009. november 19., csütörtök

Fog!

Az utóbbi idők depressziója, sok sírása, fáradékonysága, görcsei értelmet nyertek.
Ezen értelem neve bölcsességfog.
Mert hogy van ilyenem, csak elbújva.
Szerdán begyulladt, fájt, feszített, minden bajom volt. Nagy valószínűséggel egy erőspaprika irritálta az ínyem, amiatt gyulladhatott be. A gyulladás elmúlt, ha volt is egyáltalán, a betontömb érzés az állkapcsom két végén nem.
Ma reggel fogdoki, aki nem csinált igazán semmit, csak elküldött röntgenre. Jó tudni, ogy a Jánosban épp nem működik a szájsebászeti röntgen, mert szerelik.
Nos végül elmentem. Megszületett a kép, és kissé kiakadtam.
Így néz ki a bal oldali, elvileg legutolsó őrlőfogam, és ami rejtve mellette van, balra, az egy marhára vízszintesnek kinéző bölcsességfog:Hát nem tudom, mi lesz. Remélem semmi komoly.
vagy kihúzzák, vagy kivésik, valami lesz. De már legalább tudom, mitől érzem magam rosszul elég régóta. Az Univerzum megint teljesítette a kívánságom, és rájöttem, mi a baj.
És még nem is túl későn.

Nincsenek megjegyzések: