A gyöngyöző biztonság, amit még nem érzek, csak tudom, mert ésszel felfogom, ami nem mindig jó, hogy vagyok.
Ami már önmagában ünnepelnivaló. Nem a jónak, kitüntetettnek, sikeresnek, gazdagnak, másnak lenni az, ami fontos és örök. Hanem az, hogy vagyok.
Ember, nő, élőlény, élő lény, érző szívű lény, lány, ember.
Minduntalan ez a pont, ahova fáradságos munkával eljutok az agyalás, elemzés, lélekölés, reményvesztettség, sírógörcsök és a könnyekben megtalált fénysugár ösvényét járva.
Minden alkalommal ugyanazt tapasztalom, acélfejjel és rendíthetetlenül körbejárok mindent, és ugyanoda jutok vissza.
Csak érteném már meg végre. Nem! Csak érezném már végre. Mert heurékát akarok. A hirtelen, erőlködés nélküli villámcsapást akarom. A felismerést.
Hogy ez tényleg így van. De nem az eszemmel, hanem a lelki szemeimmel látva.
cseppekben, ha kell, de az idegeimmel, amelyek a bőröm alatt vannak, érezni akarom.
Hogy az élet az, hogy egyszerűen
v a g y o k.
Ami már önmagában ünnepelnivaló. Nem a jónak, kitüntetettnek, sikeresnek, gazdagnak, másnak lenni az, ami fontos és örök. Hanem az, hogy vagyok.
Ember, nő, élőlény, élő lény, érző szívű lény, lány, ember.
Minduntalan ez a pont, ahova fáradságos munkával eljutok az agyalás, elemzés, lélekölés, reményvesztettség, sírógörcsök és a könnyekben megtalált fénysugár ösvényét járva.
Minden alkalommal ugyanazt tapasztalom, acélfejjel és rendíthetetlenül körbejárok mindent, és ugyanoda jutok vissza.
Csak érteném már meg végre. Nem! Csak érezném már végre. Mert heurékát akarok. A hirtelen, erőlködés nélküli villámcsapást akarom. A felismerést.
Hogy ez tényleg így van. De nem az eszemmel, hanem a lelki szemeimmel látva.
cseppekben, ha kell, de az idegeimmel, amelyek a bőröm alatt vannak, érezni akarom.
Hogy az élet az, hogy egyszerűen
v a g y o k.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése