Gondolatok

Jó rég írtam, főleg a kimerültség miatt, és ez a szünet kellett a feltöltődéshez. Bár most nyomokban sem érzem azt, amire eddig törekedtem. Borús az idő, fázom, hideg van, és valahogy összecsapnak a hullámok a fejem felett. Tudom, és jó, hogy tudom, hogy nem kell rosszul megítélnem ezt a hangulatot, mert ez is én vagyok. csak nem értem, hogy hogyan tud hozzám közel álló ember egy pillanat alatt kihozni a sodromból, és hogyan lehetséges az, hogy már megint ott lüktet a fejemben a kis hangocska
"nem kéne úgy erőlködnöd, úgysem fog semmi sikerülni"
Egóm gondolatai nem a sajátjaim, mégis olyan erősen hatnak rám. Nem látom az átmenetet, hogyan jutottam megint egy mederbe.
Bár félreértés lenne azt állítani, hogy olyan rosszul érzem magam, inkább csak a tudat, hogy ilyen vagyok, és szilánkját sem találom a reménybeli és energiával teli énemnek. Most az vagyok, aki fáradt, lelkileg, mert nyomasztja az idő. Azt hiszem, az idő. Meg a sztrájk.

Kell a biztonság, pedig ez abnormális, mivel pont az az ember vagyok, aki az újat, változatosat, ismeretlent keresi. Csak egy kis biztonsággal megbástyázva.

Nem tudom, hogy másoknak is van-e ilyen igénye. Hogy csak akkor tudnak szárnyalni az ismeretlenbe és a bizonytalanba, ha közben valamilyen módon biztonságban is érzik magukat. És inkább lelki, mint fizikai biztonságról van szó.

Hogyan vész el az az egészséges életüsztön, és a boldogulni akarás az emberből? És hova távozik?

Reményt adna, ha tudnám, hogy vannak olyan emberek, akik nem csak puszta naivitásból, vagy a fiatalság frissességéből adódóan látják reménytelinek a világot. Akik idősebbek, vagy úgymond sokat tapasztaltak, azt mondják, a világ egy vacak, szar hely. Nem vagyok hajlandó ezt elfogadni. mert tudom, hoyg az ellenkezője igaz.

Csak most megint belefáradtam egy kicsit, hogy én legyek az, aki folyton reményt ad a másik embernek. Most én vagyok az, aki elfáradt, kételyei vannak kissé, persze nem nagyon, és kellene az a visszajelzés, és öröm, amelyet mások jogosan elvárhatnak ugyanilyen hangulatban tőlem.

Csak valahonnan kéne. Nem is valakitől. És ne valami üres frázis legyen. ( nagyok az elvárásaim) :-)