Az Egy könnycsepp születése átértékelődött. Aki azt a blogot vezette, lezárt egy hosszú korszakot, és most szunnyadó álmából visszatért, mert grafomán énje nem hagyta nyugodni. Majd meglátjuk, mi sül ki belőle.
2009. október 7., szerda
Nézz!
Nyeheheee, hát ez nagyon jó film. :-) Nem gondoltam volna. Bár tény, hogy nem lettem tőle hisztérikus hittérítő, de aki szereti a beteg dolgokat, az alnyújtott jelenetekkel telezsúfolt hol western, hol filozófikus hangvételű, a moziról nosztalgiázó alternatív történelem torzítást, annak tudom ajánlani. A dialógusok kiválóak, a maszkmester elsőrangú, mert nem csak hogy spriccel a vér, és minden negyed órára jut egy skalpolás, de sikerült Mike Myerst is egy jelenet erejéig úgy elváltoztatnia, hogy csúnyább, mint amilyen egyébként élőben. A színészválasztás is tökéletes, és tény, Tarantino nem szűkmarkú, jut lehetőség az összes színészének bőven, hogy megcsillogtassa tudását. Egyedül talán a francia nemzetiségű Mélanie Laurent nem tudott sokat kezdeni szerepével, mert a dacos arckifejezésen kívül, amely egész film alatt uralta az arcát, csak néha-néha láttam, hogy valami pluszt is adott a figurába.
De mindent egybevéve egy véres és tipikus Tarantino film lett ez is, jobb minőségű ynersanyagon, mint akár a Ponyvaregény, akár a Kill Bill. Teltebbek a színek, így T mester megelégedésére, és a mi örömünkre sok film noire-os beállítást kapunk szinesben.
Nekem nagyon bejött. Bátran ajánlom mindenkinek, aki bírja a művér és a csonkított végtagok, fejek látványát.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése