2009. április 11., szombat

Mostanság!

A fáradtság egy ördögi kör. A negatív gondolatok kifárasztják az embert, és a fáradt elme borzasztó depresszív tud lenni. Nincs igazuk azoknak a munkáltatóknak, akik sok munkával leterhelik az embereket, mondván, hogy ne gondolkozzanak, mert akkor nem tudnak elégedetlenkedni.
Ha az ember fáradt, sokkal rosszabb teljesítményt nyújt, mint ha kipihent. És sokkal elégedetlenebb is. Az elégedetlenség pedig negatív gondolat, ezért fáradtságot szül. És így tovább.

Napok óta most érzem azt, hogy a hulla fáradtságot kezdem kipihenni. Csak tudni és akarni kell. Elengedni. És persze megadni magamnak azt a lehetőséget, hogy pihenhessek. De már, ha kicsit aggódom is még, sokkal napfényesebben látom a világot, mint mondjuk tegnap.

Közben lakótársam műtött cicusának felügyelésében vettem részt aktívan. Úgy a szívemhez nőtt nekem is, hogy nagyokat dobbant a szívem, és a fejembe szökött a vér, amikor ingatag járással ment és ment és csak ment, és néha eldőlt, amit keserves nyávogással tudatott. Szerencsére most már jobban van. Pihenget, aluszkál, eszik rendesen, és már ivott is. Már mind túl vagyunk a nehezén. :-)

2 megjegyzés:

nóri írta...

:) már csak ezek a szavak hangoznak el..:"Ciccaa nee, nem szabad nyalogatni!"
:D
már csak pár napot kell kibírni..utána meg hálégnek nem lesz tüzescica;-)
köszi ám a segitséget,sokat jelent!

bloodflower írta...

Jaja, ez most már nyalogatásos időszak lesz, de legalább nem dűlöngél.
Nem olyan, mintha közös gyerekünk lenne? :-DD

Nincs mit, nem is bírnám megállni, hogy csak úgy üljek tétlenül. :-)