Élem az életem!

Nem kevés stresszes helyzet ért engem mostanság.
Sztem eleve bújkálhatott bennem valami, mert nehezen tűrtem az utóbbi időben a munkahelyi "hülyeségeket". Meg amúgy is nehezen tűröm azokat, akik kiskirálynak képzelik magukat, és osztják az észt. A pénteki munkanap után nem bírtam lenyugodni. Utána ugye a műtött kiscica jött haza, úgyhogy szegényke is ébren tartott. A hétvégét nem tudtam pihenéssel tölteni, mert bújkált bennem egy jó kis felfázás, ami ki is jött rajtam tegnap, és eléggé rosszul voltam. Mindebben az a jó, hogy most legalább elmentem háziorvost keresni, és találtam is nagy stresszelések és "hova forduljak", "mit csináljak" idegeskedés után mert ugye érdemi infókkal senki nem tudott szolgálni. Na egy telefonba került, és elirányítottak a közeli Ferenc térre, ahol az eddigi legfiatalabb dokit ismertem meg, nagyon liberális, és örülök, hogy ő fog majd kezelni, bármi bajom lesz, mert jó fejnek bizonyult.
Mára már jól voltam, és ami régen befelhősítette a homlokom, az most napfényt varázsolt fejem fölé.
Viszont lakótársam hívására jöttem, aki aggódott, nincs-e semmi bajom, ugyanis a zuhanykabin egyik ajtajának üvege ripityára tört. Nem kis harcok árán nagyjából kivertünk minden üveget, fel lett takarítva a nagyja, de az ajtó nem mozdul, úgyhogy holnap remélhetőleg jön a segítség. Mindenesetre ma nem itthon fürödtem, ami annyiból jó, hogy legalább megismertem jobban lakótársam tesóját. :-)
Hát, mindenben van üröm, meg öröm is, még a fárasztó sulis hetet kell kibírnom, jövőhéten meg megyek haza, tüdőgondozós fárasztó gyógyszerfeliratást elintézni, hétvégén meg végre családozni. Szép a kerzünk, legalább is így hallottam. Jó lesz kicist otthon lenni, hiányzik már a két macsek, meg az otthoni teraszos, kávés dumálások. :-)
Ja, és a legjobb, hogy két hét múlva, az újabb csonka héten már lila hajjal fogok tündökölni. :-)
Remélem nem lesz túl durva, és tetszeni fog.