Eldöntöttem hétvégén, hogy másik munkát keresek. Több, mint 4 és fél évet lehúztam ezen a helyen, és bármennyire "ésszerű" még itt maradnom, nem hiszem, hogy sikerül.
Tudom, hogy válság van, hogy kevés az állás és még kevesebb lesz, képzetlen vagyok stb., de azt is tudom, hogy ezzel részben az emberek elégedetlenségét akarják elnyomni. Igenis vannak állások. Igenis vannak olyan helyek, ahova pont olyan embert keresnek, mint engem. Azzal kezdem, hogy írok egy önéletrajzot és egy motivációs levelet, és közben végiggondolom, hogy mi az a munka, a környezet és kik azok az emberek, szóval az a szituáció, amiben jól érzem magam. Először a kisebb igényekkel kezdem, aztán jöhetnek a pézügyi és konkrétabb elvárások, aztán pedig az, hogy tulajdonképpen milyen munkakör legyen.
Borzasztó félelmetes egy döntés ez egy olyan embernek, aki anniyra vágyik valami biztos kapaszkodóra, mint én, de tudom, hogy most már el kell határoznom maga. Ez egy döntés, és félve, de végig fogom csinálni, mert a lelkem fog tőle megnyugodni, ha végre nem csupa "beteg" emberrel leszek körbevéve. Persze van sok dolog, ami hiányozni is fog, de sokkal kevesebb és érdemben kevesebbet nyomnak a latba, mint az a negatívum, amely rosszul érint.
Nem menekülök, csak nem szállok szembe bizonyos dolgokkal. Azonkívül egy ilyen döntés elhatározása és véghezvitele jó gyakorlat lesz arra, hogy teszteljem az állhatatosságom, bátorságom, kitartásom, elsajátítsak egy eléggé laza és befogadó hangulatot, és hogy elkezdjem irányítani az életemet.
Amúgy felfázással küzdök, lehet némi köze ezekhez a gondolatokhoz. Majd kikúrálom magam.
1 megjegyzés:
nahát...ez meglepő döntés! gondolom hiába is mondanám, hogy gondold át még egyszer? én sajnálni fogom ha elmész, mert tényleg kevés jó fej ember van ott és Te közéjük tartozol! de hidd el "beteg" emberek mindenütt vannak...sőt többen is vannak :)
Megjegyzés küldése