Levél!

Alábbi szöveg tul. éppen egy vicc, de annyi igazság van benne, hogy néhány sorát bemásolom. A nők néha nagyon nehezen kezelhetők. És néha nem értik, hogy működnek a pasik. Bár azt hiszem sokszor én is ebbe a hibába esem, de nem szoktam bérletet venni abba a klubba, ahol a nők fennhangon hirdetik, mennyire hülyék a pasik. Nem, ők is csak emberek, de másképp. És csak egy kis megértés kéne, hogy minden jól sikerüljön. Mindkét részről persze.

Kedves Szerelmem!

Kapcsolatunk zökkenőmentességét biztosítandó, ajánlatosnak tartanám részedről a következő 20 pont(általam közült csak a vágott változat) tudomásul vételét és betartását:

2. Próbálj meg együttélni azzal, hogy nem mindig csak Rád gondolok.

4. Ha akarsz valamit, akkor mondd ki egyenesen. A finom célzás nem elég, sőt, a durva se! MONDD KI!!!

7. Az "igen" és a "nem" szerintem teljesen elfogadható válasz majdnem minden kérdésre.

8. Csak akkor gyere hozzám valamilyen problémáddal, ha azt akarod, hogy segítsek megoldani. Én erre vagyok rendszeresítve. Ha csak együttérzést vársz, akkor fordulj bizalommal a barátnőidhez, mert ők meg arra...

9. Bármit is mondtam vagy tettem évekkel ezelőtt azt mostani vitákban már nem ér előrángatni. Legyen mondjuk 1 hét a kapcsolatunkban az elévülési idő.

11. Ha valamit mondtam, és azt kétféleképpen tudod érteni, és az egyik elszomorít vagy feldühít, akkor a másikat értettem.

13. Tedd túl magad azon, hogy a kapcsolatunk sose lesz olyan többé, mint amilyen az első két hónapban volt, amikor elkezdtünk járni.

15. Nem vagyok gondolatolvasó és nem is leszek soha. És ezen képesség hiánya nem bizonyiték arra, hogy egyáltalán nem érdekelsz.

16. Ha megkérdezem tőled, hogy "mi a baj?", és erre te azt válaszolod, hogy "semmi", akkor hiába tudom, hogy van valami bajod, nem kérdezem meg ujra. Hátha ezzel megúszom, hogy elmondd.
( Néha a nő tényleg nem akarja, hogy megkérdezzék, csak azt, hogy ne kelljen beszélnie róla. Mert lehet, hogy olyasmi, amit magában is le tud rendezni, és elmúlik, de ha rákérdeznek megindul a lavina, és mindenkit maga alá temet.) - saját megjegyzés :-)

17. Ne tegyél fel olyan kérdést, amire nem vársz választ. Ha mégis ilyet tennél, akkor viszont készülj fel egy olyan egy válaszra, amit végképp nem akartál hallani.

18. Ha kimozdulunk otthonról, tök mindegy, hogy mi van rajtad!

Aminek örülök, ...

, ... az az, hogy rádöbbentem, nem tudok senki felé sem eléggé odaadó lenni. Miért örülhetek ennek? Mert rájöttem. Legalább nem élem le az életemet egy hazugságon keresztül szemlélve. Most, hogy már tudok róla, megvizsgálhatom élesben is, figyelhetem, miért nem működik, és tehetek ellene. Nem tudom pontosan, talán egy ember van, akivel szemben minden szempontből feltétlenül odaadó tudok lenni. Talán vele sem. Az biztos, hogy nem könnyű változtatni, ha csalódott emberek és rokonok tömege suttogja szüntelen a füledbe, hogy vigyázz, mert úgy jársz, mint ők.
De ha félek is, akkor is teszek ez ellen, mert sokkal rosszabb a langyos, biztonságos életet választani, míg tudod, hogy rengeteg értékről maradsz le. A kockázat, a bizonyatalanság az, ami egyszerre beindít és leállít. De legalább van bennem motor amit beindíthat és leállíthat.
Ha kell, akkor elfogadom a bizonytalanságot, a csalódásokat, a bukást, a szegénységet vagy a hirtelen jószerencsét és gazdagságot. Annyian élünk egymás nyakán, hogy még ha tudom is az életemet irányítani, biztos, hogy sokkal többen lesznek az én akaratomra hatással. Vállalnom kell ezeket.
De annak tudatában, hogy ezektől elzárkózva mit veszíthetek...!
Megpróbálom magam kinyitni, hogy végre megérinthessen az, amit szeretnék.

Gépnarancsok vagyunk?

Végre egy jó cikk a cotcot-on:

http://cotcot.hu/kozosseg/cikk/2944

RIP!

Életének 76. évében elhunyt John Updike amerikai író. A Pulitzer-díjas novellaíró, költő, irodalomkritikus tüdőrákban halt meg a CNN keddi jelentése szerint. Updike több mint fél évszázados alkotó tevékenysége tucatnyi kisregényt és összeállításokat, és 25 novellát írt - köztük a Nyúl-regénsorozatot: Nyúlcipő, Nyúlketrec, Nyúlháj, Nyúlfark, Nyúlszív. Több művét is Göncz Árpád fordította magyarra.

Forrás: index.hu

Mi van?

Hát az, hogy felvettem a tantárgyaimat, bevezettem a határidőnaplómba a sulinapjaimat, adminisztráltam a könyvlistámat, írtam kérdéseket a TO-nak, elolvastam az összes(20) olvasatlan levelemet, jelentkeztem alapvizsga francia előkészítő kurzusra, közben ettem, még össze kéne írnom egy interjúra kérdéseket, de minimum az anyagot össze kéne szerkeszteni és egy keretes általános tudnivalókról szóló részt megírni.
De most megyek, vacsora után megtisztítom a körmeimet a maradék zsírtól és végre legalább két hónap után leülök, hogy kettesben lehessek VELE!...
Csak én és a gitárom.

Láttam olyan de olyan ötletes hatalmas posztert a kikában, amin az összes akkord rajta volt. Ha tudnám, mennyi hely lesz a leendő szobám leendő falán, megvenném. De egyelőre csak álmodozom róla. Ez most csak a gitárról jutott eszembe.

Ja, és megint halott leszek a sulis félév alatt. :-) Heti rendszerességgel fogok francia előkészítőre járni alkalmanként 4 órában, tehát este 6-tól 9-ig. Munka után. Osztán kéthetente ott a suli, ahol a leghosszabb szünetem fél óra lesz, az is csak egy pénteken. De öröm, hogy nincsenek délelőtt 11-kor már órák péntekenként. Cserébe este 8-kor fogok végezni. Egyébként milyen órarend az, ahol 3 óra etikatörténetet 3 óra esztétikatörténet követ? Áhhh.

Eldöntöttem, hogy ha isten és Nóri is úgy akarja, hogy február 12-én, csütörtökön fogok költözni. Előtte a szülinapom alkalmából veszek fincsi itókát az itthoniaknak( de psszt! mert ez meglepi!), és hagyom, hogy elbúcsúztassanak. 12-én este már ott fent alszom, mondom, ha isten és Nóri is úgy akarja. Még élvezem ezt a hetet, meg a következőt, és azután újra mókuskerék.

Mozizz!

A Szkafander és pillangó című filmet körülbelül egy hónapja kezdtem el megnézni. Nem volt alkalmam befejezni, de kapóra is jött a pihentetés. Nem tudom eldönteni, mit érzek, amikor a filmre gondolok. A képi világa túl erős, erőszakosan tárul a szem elé egyetlen variáció arról az állapotról, amelyet az író élt át. A színészek sem valami jók, a képek nyersek, a szín fakó, ami lehet szándékos is. Mégis van benne valami megindító, valami olyan, ami egyszerre folyt meg és emel a levegőbe. A szkafander és a pillangó. Mindez azt hiszem, inkább a történet érdeme.

Jean-Dominique Bauby, a francia Elle magazin főszerkesztője 1995-ben agyvérzést kapott, és kómába esett. Felébredve nehezen jött rá, egész teste alatt elvesztette a kontrollt, mivel teljesen béna. Egyetlen kapcsolata a külvilággal a bal szeme, amelyet még képes mozgatni. Terapeutája felolvassa neki a francia ABC-t, és a pislogásokkal kiválasztott betűkből alakítja ki nehéz és fáradságos munkával monadnivalóját. Korábbi szerződését egy könyvkiadóval feléleszti, és lassan "megírja" könyvét arról, hogy érzi magát egy ember, akinek elméje tiszta, de testéne örökre fogja.
A történet elcsépelt része, amelyet a film sajnos sokszor ki is hagsúlyoz, hogy Bauby milyen világi örömöknek élő figura volt, sikeres és gondokat nélkülöző főszerkesztő, sok pénzzel, három gyerekkel, feleséggel és egy szeretővel. Miután úrrá lesz az önsajnálaton, Jean Do átértékeli az életét, és rájön, milyen általa eddig nem létezőnek vélt szépségeket és értékeket rejt a világ.

A kevésbé elcsépelt és szívhezszóló, őszinte és tartalmas mondanivaló csak néha világlik fel. Ilyenkor hallható a gyönyörű zongorajáték kíséretében a főszereplő narrációja, amelyben gondolatait, érzéseit meséli el. Eközben montázsokat láthat a néző, amelyek leginkább át tudják adni a narrátor érzéseit, miközben össze vannak vágva Bauby bénult arcáról készült közelikkel.
Ezen felül a rendező Julian Schnabel nem sokat tudott kezdeni ezzel a regénnyel. Nincs annál nehezebb, mint egy ember belső világát a vászonra vinni, és örülök, hogy ha nem is 2 óra erejéig, de pillanatokra azért sikerült. A könyv mindenképpen nagyobb élményt jelenthet, ha másra nem, a film arra volt jó, hogy felkeltse az érdeklődést.

Nézz!

Szeretem Simpsonékat. Szeretem a Nirvanat. Keresek a neten. És ezt találom. Hát nem tökéletes? :-) Nevermind.

Tanulj!

Amikor szerdán két vizsga között együtt tanultunk bent az osztálytársnőimmel, az egyik lány akkor mutatkozott be tulajdonképpen először. Amikor mi is megtettük, rákérdezett, hogy én vagyok az a Kriszta?
Úgy néztem rá, mint aki nagyon nem tudja, hogy ismeri-e, mert azt hittem találkoztunk már régebben, és ezért kérdezi.
Aztán kiderült, hogy azért, mert hogy mindig látja a nevem a csoportméleknél, és hogy milyen sokat írok.Tulajdonképpen azt is kérdezhette volna, hogy "Te vagy az a csaj, aki mindenbe belepofázik?" :-))))
Jól jött ki. :-)

Meg arra is rájöttem, h ha megkérem a többieket, hogy néhány sorban írjanak nekem segítséget ehhez és ehhez a tananyaghoz, akkor az nem mindig talál célba. De egyszer írjak hülyeséget, és mindig lesz egy okos, aki örömet talál abban, hogy kijavíthat. És én is megkapom a választ. A kecske is jóllakik, és a káposzta egója is hízik. Or something like that... :-)

Történések!

Nos...
3,8-as átlaggal, egy sajnálatos bukással, és az 5-ös pénteki vizsgámmal a hátam mögött túléltem a vizsgaidőszakot. :-) Következtetések meg egyebek levonva. A bukottat felveszem vizsgára 2. félévben, és ezzel együtt 12 vizsgám lesz, és 11 tantárgyam. Lesz megint jó kis filmes óra, görög és római irodalom műfajok, és a vallás izgalmasabb részeibe is bepillantást nyerhetek, mint bibliaismeret és a világvallások általában. Most már nem lesz olyan sok filozófia, csak diszciplinaII lesz, meg etika és esztétika. De lesz humánetológia, aminek annyira nem örülök.
Megújítom a könyvtárbelépőmet, és beiratkozom a ZSKF könyvtárába is, hátha kivehetek néhány jó könyvet.
Két hét múlva, ha Isten is úgy akarja elkezdek egy nyelvi alapvizsgára felkészítő tanfolyamot, hetente lesz egy alkalom, akkor viszont négy 45 perces óra. Este. Február közepén kezdődik a 2, félév. Tanulócsoportokat fogunk csinálni, tanulunk majd együtt a suliban és nálam is lehet majd egy kisebb összejövetel, ha minden jól megy.

Két hát múlva költözöm. A megkönnyebbülést csak kissé átélve keltünk ma útra(anyuval) és néztünk az RS-ben akciós kanapét. Azt tudtam, hogy jó ára van, kinyitható ágynak, és van házhozszállítás, és hogy gyerekbútor(ennek ellenére131x195 kinyitott állapotban, szerintem ez nem kicsi). Azt nem tudtam, hogy a gyerekmérethez képest iszonyú alacsony, hogy egy volt belőle raktáron, és hogy nem vállalnak késleltetett áron házhozszállítást, mert eladás után nem raktároznak. Annyira nincs pénzem, hogy egy normális fekvőhelyet vegyek, tehát kb 20ezret, de ha lehet, annál kevesebbet szánk egy matracra. Rugós nem lehet, csak szivacs, mert nem tudom kivel és hogyan elszállítatni, a szivacsot pedig össze lehet hajtani vagy göngyölni. Valahogy majd megoldom, de sajnos látom, hogy nem olyan olcsón és kényelmesen fogom megúszni, mint amire számítottam. De mivel az olcsó bútor(annyira olcsó nincs, amit megérné megvenni), a vendégágy vagy a fekfújható ágy ötletét is elvetettem, marad a könnyen szállítható és lehetőleg kemény vagy félkemény szivacsmatrac. Remélem azon is lehet majd jót aludni...

Hát ezek a terveim és az elképzeléseim. Most kb. két hétig pihenek, azután ismét hajtás lesz, de most már jobban osztom be az időmet, amiből lényegesen több lesz, eltervezem, és a lehetőségekhez képest be is tartom, hogy nem leszek beteg, és lelkileg teljesen kiegyensúlyozott leszek. Ámen

Vég!

Már mindjárt!
Már mindjárt!
Na még egy kicsit! Még! Még!


Itt a vége. A vizsgaidőszaknak. Ma este még fent vagyok a mégeknél, holnap délután már idelent leszek, és vége. Tanulságok, következtetések, jövőbeli módszerek levonva, átgondolva, megtervezve.

És kb két hét múlva költözöm. :-)