Lak!

Az amber smith birthsday girl című száma megy most a laptopomon, amely történetesen péntek késő este óta egy szép asztalkán foglal helyet.
Ezen az estén nem kis nehézségek árán beköltöztem az új lakba.
Jótt a költöztető. Lementem. Morgott, hogy nem tud hova állni. Be a garázsbejáróba. Felmegyünk, mutatom, leviszi, harcolunk a lifttel, sötét van, mert a lámpa kiégett.
Harcolunk az esővel, újra a lifttel, pakolunk, Nóri is pakol, kiállni a garázsbejáróból, utca szélére, újra pakolunk, stresszelek, hogy a virágaimnak semmi baja ne legyen.
Végre vége, Nóritól elköszönök, Tóbiástól nem tudtam, gondolatban küldök a puha tarkójára egy búcsúpuszit. Beülök, megyünk, kérdez, én válaszolok, udvarias társalgás folyik.
Megérkezünk, Kata le, pakolunk, nehezeket felcipeltetem, utána elengedem.

Katával ketten pakolunk. Megérkezik apukája, hárman cipelünk. A negyedikre. Ahol nincs lift. De jó, hogy van férfi, aki fitt és segítőkész.
Én már hulla vagyok, a többiek polcot szerelnek fel a falra, amit az elődöm leszedett.
Beteszem a dobozokat. Beszélgetés, punnyadás, alvás.

Nos, ez volt a péntek. Szombaton ugyancsak beszélgettünk, elvégre meg kell ismerni az új embert, aztán visszamentem a régi albiba, és elhoztam még a maradék, futtában ottfelejtett holmimat. Nem mellesleg elköszöntem a macskától, aki kissé ideges volt, mert összesen 4 ember volt a lakásban, és nem tudta, kihez menjen.
Hiányzik, de majd megszokom, és legalább nem leszek macsekszőr és az ajtót is kinyithatom, anélkül, h félnék, most szökik ki egy szőrbunda a lábaim között.
Finn bútormogul látogatás is betervezve, és végre meg tudtam venni álmaim tároló dobozait.
Végülis délután 4-től pakoltam este 11-ig.
De minden a helyére került.

Az éjszakák a fejfájást leszámítva mennyeiek. Kényeztettem is magam, miközben az arabbal zárkózom fel. Itt nincs olyan meleg, de valahogy jobban fog az agyam. Habfürdőt is vettem és szépítkeztem, és tulajdonképpen abban is el lehet fáradni.

A környék még felfedezésre vár, de már 5 kilóméteres körzetben kiismerem magam.

Ja, és csend van. :-) Nagyon fura érzés, hogy a nyers csöndet csak a madarak távoli ricsaja és az esőkopogás zavarja meg néhol.

Lak Ás!

Tegnap felvittük az osztálytársnőm és a barátja segédletével leendő honomba a cuccaimat.
Kissé kopár a szoba és sok hely van még, de néhány cucc még hiányzik.
Veszek valami szép cserepes virágot, a közelben van egy virágbolt, ott nagyon szépeket láttam, meg valami szép virágot is.

Már alig várom, hogy megvegyük a matracokat, akkor viszem fel a maradék cuccomat is, és már csak 5 nap, amíg hivatalosan is beköltözöm. Tegnap kipakoltam mindent, amit tudtam, hazahoztam a táskákat, kidobtam a dobozokat, és egy csomót ajnároztam a kiscicát. :-)

A legeslegjobb az volt, amikor elnyúltam a babzsákon, és hallgattam a csöndet. Olyan megnyugtató és békés volt minden. Jó lesz nekem ott, tudom. Meg az is jót fog tenni, hogy nem kell naponta 1,5-2 órát ingáznom hazafelé.

És vannak kulcsaim is!!!! :-D