2013. április 23., kedd

Femin

Nem vagyok agresszív feminista. Baj ez vajon? Nem tudom a saját sérelmeim szemüvegén keresztül szemlélni a helyzeteket. Baj ez vajon?

Ha egy párkapcsolatban valaki hibásan viselkedik, szerintem az mind a két félből adódik. Nem tudok együttérezni sem a férfi sem a női archetípussal, mert ha van egy negatív pólus, akkor van egy pozitív, így van még a kapcsolatban az egyensúly. Ha nincs, akkor nincs kapcsolat.

És egyre kevésbé tudok együttérezni emberekkel. Aki panaszkodik, arra kezdek immunis lenni. Csak azzal tudok megértő lenni, akinem valódi fájdalma, nem csak kis sérelme van.

A társadalmunk problémaorientált lett. Akinek nincs semmi gondja, az nem fontos. Ezért aki fontos akár lenni, problémát generál magának...

Ezeket összegezve nem tudok már betagozódni az érdekképviseletek, sajnálók, agresszor panaszkodók sorába.

Mea culpa, biztos bennem van a hiba, de én alapvetőén jól érzem magam, tudom, hogy felelős vagyok magamért és az életemért, tudatosan igyekszem élni és boldognak lenni, folyamatosan fejlődni és keresni a kihívásokat. Nem falakat hanem némi leküzdendő nehézséget látok csak. És jól is érzem magam. Viszont így kicsit egyedül érzem magam. Mi kell ahhoz hogy harmonikus emberek társaságába kerüljek?

2013. április 22., hétfő

Kiszàllni a játszmából...

Mindig elfelejtem, hogy úgy tudok valakit a legjobban felbosszantani, ha nem foglalkozom a hisztijével :)) Vagyis egyszerűen kiszállok a játszmából. Egyszer már volt ilyenben részem, és azóta ezen gondolkodom, hogy sikerül... Hát egyszerűen úgy, h kiszálltam a játszmából. :)

2013. április 12., péntek

Ami gáz

Gáz, ha valaki minden felelősséget hárít magáról ösztönösen.
Gáz, ha valaki nem tud rendesen figyelni, és tudja is, de nem tesz ellene semmit.
Gáz, ha a kérem és a köszönöm szavak nincsenek automatikusan az ember szótárában.

Gáz, ha én is viselkedhetnék így azzal, aki ilyen, de nem esik jól és nem teszem? ...

Ez van...

2013. február 25., hétfő

A napom nem ér semmit, ha nem nevettem egy kiadósat. Akár a más hülyeségén, akár a magamén. Nem kárörömből, csak olyan felszabadultan.

Emotion

Hiába, a bunkó embereknek is csak egy kis szeretetre van szüksége. Nincs szívem pont tőlük megvonni.

2013. február 24., vasárnap

Első? poszt..

Kb. másfél év telt el, hogy nem írtam.
Már nincs ez a körszak, már nem a könnycseppek születnek. Szép a cím, de indokolatlan, ezért át kell nevezni.

Ez nem az a blog. De jó helyen vagyok. Más a célom, így egyszerűbb volt újra nyitni a régit és átformálni, mint egy teljesen újba kezdeni. Valami van bennem, ami megint kikívánkozik. Hol pár szóban, félmondatokban, hol többoldalas szóáradatban. Kell egy hely, ahol magam lehetek.

Ez már nem a barátoknak vagy online ismerősöknek szóló "Képzeljétek, ez és ez történt..." blogolás.
Aki akar, megtalál, akivel én akarok, beszélgetek, ha akarok, figyelek rá. De itt most ÉN vagyok.

Na aki akarja, az olvashatja.

2011. november 5., szombat

Van állás! :-D

Na hát az van kéremszépen, hogy megy a szekér, de megy ám! :-D

Másfél hónap után kiakadtam, hogy még mindig sehova nem hívnak. Volt egy mélypontom, ahonnan segítséggel, de jó kis gyakorlatokkal is, kirángattam magam. Közben élveztem az itthonlétet, tanultam angolt, mászkáltam, filmet néztem, éltem az életem. Szóval nem unatkoztam

Aztán ahogy kimondtam, hogy most már akarom, jöttek az interjúk. Először csak értékesítői űllások, majd úgy jött, hogy október utolsó hetére 4 állásinterjúra is behívtak. Abból 2 tetszett. Mind a 4 helyre visszahívtak, de csak kettőre mentem el. ehh, még válogathattam is :-D
Az egyik egy recepciós poszt egy magánklinikán. Behívtak próbanapra, érdekes volt az élmény, mégis örülök, hogy a másik volt az, ami sikerült. Pont egy ilyen állásra vágytam, és hétfőn már kezdek is, mint irodavezető. :-D
2 körös volt, a második körre el kellett készíteni 2 próbafeladatot, és helyben kellett írnie gy angol nyelvű levelet. Egészen jól sikerült, tetszett nekik, szimpi is voltam, a második kör uán gyakorlatilag 30 perccel visszahívott a főnököm, hogy hát kiválasztottak, és akkor másnap menjek bértárgyalásra. Persze még mielőtt eljöttem, már akkor kérdezgették, ha visszahívnak mikor lesz jó, stb. :-D Olyan boldog voltam, el sem tudtam hinni. Pénteken bementem, aláírtam a papírokat, és kiderült, h elég sokminden körzejátszott, hogy felvettek.

Először is szimpatikus voltam, másrészt látszott rajtam, h szívesen tanulok és szeretnék olyan irányba fejlődni, amit ez a munkakör megad. Az angolt is kell majd használnom, ebben is mondtam, hogy fejlődni szeretnék. Filmet tanultam, a főnököm meg egy filmforgalmazó cégnél dolgozott 2 évig, plusz a barátnője indiai származású kanadai, én meg meséltem, h szeretem a bollywoodi filmeket :-D És persze látszik, hogy olyan személyiségű embert akartak a csapatba, mint én :-D

Nagyon izgalmas, teljesen be vagyok sózva :-D Most már csak az angolomra kell ráállnom, hogy jól tudjak beszélni, le tudjam tenni a nyelwizsgát, stb.

2011. október 28., péntek

...

Azért olyan jó fej emberek vannak. És olyan jó, hogy ismerhetem őket :-D
Még ha nehéz is a szivem néha, és nagyon sokszor olyan emberek felől érnek negatívumok, akik felől nem várnám, olyankor mindig jön valaki, aki kedves és figyelmes, szeretettel fordul felém és kiemel az előbb még oly rossz állapotból.
Azért ez jó. Nagyon nagyon jó. Főleg, mert nem érzem magam furán, ha csak úgy, önzetlenül kedves vagyok másokkal, mert látom, hogy másokban is meg van erre a hajlandóság.

2011. október 23., vasárnap

Annyira de annyira de annyira jóóóó



Azt nem mondom, hogy nézzétek meg a filmet, mert hát ne, ahhoz túlságosan nyomasztó, néhol émelyítő, még akkor is, ha zseniális gondolatok vannak benne. De ez a zene, ez minden pénzt megér.

Little Person
 
I'm just a little person
One person in a sea
Of many little people
Who are not aware of me

I do my little job
And live my little life
Eat my little meals
Miss my little kid and wife

And somewhere, maybe someday
Maybe somewhere far away
I'll find a second little person
Who will look at me and say

"I know you
You're the one I've waited for
Let's have some fun."

Life is precious every minute
And more precious with you in it
So let's have some fun

We'll take a road trip way out west
You're the one I like the best
I'm glad I've found you
Like hangin' 'round you
You're the one I like the best

Somewhere, maybe someday
Maybe somewhere far away
Somewhere, maybe someday
Maybe somewhere far away
Somewhere, maybe someday
Maybe somewhere far away
I'll meet a second little person
And we'll go out and play

2011. október 20., csütörtök

HÉ TE!

HÉ TE!!

Igen, te!
Ne legyél elégedetlen önmagaddal! Tökéletes vagy! Ne akarj másvalakinek látszani és ne akard, hogy az emberek úgy szeressenek téged, ahogy valaki mást szeretnek! Ne akard azok figyelmét, akik bántanak! Ne utáld a tested, az arcod, a személyiséged, a beszólásaidat! Szeresd őket! Ezek nélkül, nem lennél önmagad!
És miért akarnál valaki más lenni? Legyen önbizalmad! Mosolyogj! Ez vonzani fogja az embereket! Ha valakinek nem tetszik, hogy ki vagy békülve magaddal, akkor csak kecsesen emeld a középső ujjad a levegőbe és mondd, kit érdekel?! az én boldogságom többé nem másoktól függ! Boldog vagyok, mert szeretem, aki vagyok. Szeretem a tökéletlenségeimet. Szeretem a hibáimat. Azok tesznek azzá, aki igazából vagyok. És én, igazából bámulatos vagyok.

(ismeretlen forrás)

2011. október 16., vasárnap

Baabul


Ez az egyik legegyszerűbb, és érzékeny témáról legvisszafogottabban beszélő indiai film. Nagyon mélyen érintett, azért éreztem úgy, hogy írnom kell róla.
Mindig csodálattal tekintek az európai kultúrától különböző kulturális szokásokra, még akkor is, ha néha az emberi sorsokat rontják meg velük. Nagyon fontosnak tartom a tradíciókat, azért, mert a megszabott határokkal szemben az emberek sokkal inkább tudatosíthatják, mit akarnak az élettől, mintha nem lennének határok.
 
 

Az indiai kultúra egyik nagyon kegyetlen tradíciója, amelyet a felfogásom ellenére soha nem tudtam elfogadni, az özvegy nőkkel kapcsolatos. Az indiai nők házasság után elhagyják családjukat, hogy férjük családja részeként éljenek. A nőknek az hindi társadalomban nem jut aktív szerep, férjük engedelmes szolgájaként, és a család egy fogaskerekeként élik napjaikat. Ha a férj meghal, az özvegy sorsa kegyetlen véget is érhet. Régen szokás volt az özvegyégetés, amikor felajánlották az egyedül maradt nőnek, hogy a férje holttestével együtt őt is elégetik. Ez a vallási hagyományok szerint segíti a férj lelkét, hogy átléphessen a túlvilágba. A gyakorlati haszna az lehetett, hogy az após és az anyós ne etessen kényszerből még egy éhes szájat, vagy ne keserítse meg az egyedül maradt nem vérszerinti családtag életét. Ha kevésbé volt a család szívtelen, az özvegy kívülállóként a családban maradhatott, szava nem sok volt, fehér szárit kellett viselnie élete végéig, és a családfő parancsainak szó nélküli engedelmeséggel tartozott. A színes szárik világában ez hatalmas fokú megkülönböztetésnek számít.
A kisebb falvakban, városokban, és a nagyon vallásos indiai családokban aktívan él ez a szokás, az özvegyek helyzete nem sokat változott India globalizációja után sem.

Bollywood híres szociális érzékenységéről, az országot érintő társadalmi kérdéseket időről időre beemelik filmjeikbe. A Baabul annyiban különbözik egy hagyományos mászálá bollywoodi filmtől, hogy a 3 órás terjedelemből másfél óra az özvegykérdéssel foglalkozik, és nagyon komoly kritikával él a kegyetlen bánásmód ellen.

A film első fele egy hagyományos szerelmi történet, amely egy fiatal pár, Avi és Millie egymásratálálásáról szól. A szerelmi szál szempontjából abszolút elhanyagolható harmadik, a lányba szerelmes férfi, Rajinas jelenléte. A fiatal pár összeházasodik, együtt laknak a fiú szüleivel, akik szeretik és lányukként fogadják el a lányt. Mindenki boldog, fiúgyermek születik. 7 évnyi házasélet és szerelem után Avi autóbalesetben meghal, és Millie új családjával egyedül marad.
A film második része egyértelműen az özvegykérdésről szól. Avi édesapja, aki lányaként bánik a menyével, nem akarja, hogy Millie egész életében boldogtalanul éljen. felkeresi Rajinast, és megkéri, ha még szereti a lányt, vegye el feleségül. Ez egy felvilágosult, modern gondolkodású ember számára semmi problémát nem jelent, az indiai hagyományok szerint azonban bocsányatos bűn újraházasítani egy özvegyet. Mind Millie, mind anyósa a kezdeti időszakban ellenkeznek, azután beadják a derekukat, hiszen egy egészséges családban apa is áll a gyermek mellett. Az apa családja, aki vallásos és a rituálékat és hagyományokat mérhetetlenül tisztelik, fellázad a döntés ellen. Avi apja kitart, és a hagyományoknak is ellenszegül, mert számára Millie boldogsága a legfontosabb.

Amitabh Bachcan, a 70-es évek nagy sztárja mára kiöregedett a dühös fiatal szerepekből, manapság az apaszerepeket kaja sorra. Számomra a Baabulban alakított karaktere olyan hihetetlen és átütő erejű, hogy gondolkodás nélkül azt mondom, még mindig kenterbe veri az összes színészóriást az indiai álomgyárban. A jóságos, idealizált apaképben is teljesne meggyőző, hiteles alakítást azonban a film utolsó részében ad, amelyben haragos és bősz monológot ad elő az özvegyek helyzetével kapcsolatban. Mi lehetne a legmeggyőzöbb, ha nem egy ilyen színészóriás, ahogy dühödten véd egy nőt, egy özvegyet, akinek a jogaiért az indiai patriarchális társadalomban hiába harcolnak. Csodálatos egy film az emberi érzelmekről és a női egyenjogúságról, ízig vérig bollywoodi alkotás.

2011. október 15., szombat

Blog!

Gondolkodom egy másik, tematikusabb blogban.
A jegeskávé teszetekt kissé átírva, és a helyesírési hibákat kijavítva átmenteném oda, és további tesztelős posztokat írnék bele...

2011. október 10., hétfő

Jegeskávé teszt! Szembeszálltam a hideggel!

Ebben a hidegben igazi bátorság volt jegeskávét leemelni a bolti polcról. De megérte, mert újabb tapasztalatokkal gazdagodtam.

A Mizo, ahogy más márkák, saját tejeskávét készített a kakaó, kaukázusi kefír és a dobozos tej mellé. Sajnos nem találtam képet a termékről, ezért, hogy lássátok, hogy nézhet ki, a nagytestvér, kakaós ital dobozát linkelem be.



A csomija hasonló az előbb említettekéhez, világosbarna foltok virítanak a 450 milis dobozon, akár a tehénfoltok.
A doboz közepén egy kikapós tehenészlány, két kezében vödörnyi tej, előtte nagy okosan bámul ránk egy igazi magyar tehén. A háttérben kék ég és parasztház. Hááát... Nem tecc :-/ Bocsi, de magyar termék ide vagy oda, a csomagolás nekem nem az igazi. Nem a magyarságával, a "magyar termék" és "hazai ízek" feliratokkal kéne egy jegeskávét reklámozni.

A csomiról még annyit, hogy jó a félig papír, félig műanyag flakon megoldás, az elnyerte fogyasztói tetszésemet. Az adag is elégséges, 450 ml, ahogy fentebb írtam, teljesen jó mennyiség, ha a beltartalom finom is.
A hozzávalók között a "valódi instant kávé" kicist vicces megnevezés, túljutunk rajta. Azon viszont már nem, hogy zsírszegény tejből készült ez az ital is. :-/ Khmm, az én szám íze nem szereti, kicsit félve emeltem a számhoz, hoyg majd megint kőolaj íze lesz...

Na hát szerencsére kellemesebbet csalódtam, bár érezhető a sovány tej, nem olyan kellemetlenül, mint egy előző tesztemben írtam. Az első korty csúszik, nem cukros, nem zsíros, annyira nem eteti magát, de iható. Teljesen kielégítő ízvilágot hoz, egy baj van vele, nem bírja el a kiszerelést. Én a felénél eluntam az ivást, de azért legyűrtem. Nem annyira különleges az íze, nem vágyom rá ekkora mennyiségben, ezért bőven elég lett volna egy 250 ml-es kiszerelés is, de gondolom a gyártósorra egyszerűbb volt a szabványdobozt pakolni.

Összességében iható, sem nem különleges, sem nem visszataszító ital. Egyszer iható, teljesen korrekt áru.

2011. október 1., szombat

Kávé!

Történt egyszer, hogy egy csoport nagy karriert befutott egykori diák összejött, hogy meglátogassák régi egyetemi tanárukat.
A beszélgetés hamar panaszkodásba csapott át a stresszes élet és a munka kapcsán.
A tanár kávét ajánlva vendégeinek, kiment a konyhába, s egy nagy kannányi kávéval, valamint többféle csészével tért vissza:porcelán, műanyag, üveg. Némelyek simák voltak, néhány közülük drága és ritkaság, s a profeszor azt mondta, hogy mindenki kedvére szolgálja ki magát.
Amikor már minden diákja kezében volt csésze, a tanár így szólt: "Megfigyeltétek? Minden szép és drága csésze elkelt, s hátramaradtak az olcsó, műanyag csészék. Habár mindannyiótoknak természetes, hogy mindenből a legjobbat kívánjátok önmagatoknak, ez egyben problémáitok és a stresszetek forrása is. Amit valójában mindenki kívánt, az a friss kávé volt, s nem a csésze, de mégis: ti tudatosan vadásztatok a jobb csészékre, s mind egymás csészéit figyeltétek."
Nagy csend lett. A professzor még hozzátette:
"Féltételezzük, hogy az élet a kávé, s a munkahelyek, a pénz és a társadalmi pozíció a csészék. Ezek csak segítőeszközök az élethez, de az élet minőségét lényegében nem határozzák meg. Néha azzal, hogy csak a csészére figyelünk, elmulasztjuk élvezni a bennük lévő kávét. Tehát, kedves barátaim, ne engedjétek, hogy titeket is a csészék irányítsanak... a kávét élvezzétek helyette!"

2011. szeptember 29., csütörtök

English...

Jahaaaj, ez az angol óra nem olyanra sikeredett, ahogy elképzeltem. :-( Az elvárások hát...

Alapvetően az angol tanulószoba jellegű, bemész, megtanulod a dolgokat, kikérdezik, de egyedül dolgozod fel. Na van egy külön tematikus, beszélgetős óra, különböző szinteken. Hát odamentem, és gondoltam milyen jó lesz, a többi ember biztos jül beszél, meg sokat dumálnak, majd akkor jobb lesz a kommunikációm.

Na hát az volt a helyzet, hogy olyan volt, mint a suliban. Én azt hittem, hogy az emberek, akik nyelvet tanulnak tanfolyami formában arra törekednek, hogy képezzék magukat minden szempontból. Legalábbis én ilyen vagyok. Még ha nem is tudok helyesen beszélni, attól még mondom, gondolkodok angolul, és próbálom kifejezni magam. Ezzel szemben a csoport majdhogynem többi tagja a papírba vagy a füzetébe mélyedt, senki nem volt hajlandó megszólalni, és a tanárnak mindig fel kellett szólítania valakit. Aztán annyira mérges lettem ettől, hogy úgy éreztem csak az időmet vesztegetem, hogy elkezdtem beszélni. Én voltam aki először megszólalt, aki reagált a tanárra, meg aki a páros feladatokban folyamatosan beszélt. Aztán a végén mondta a tanár, hoyg elé jó húzóerő voltam, de hát nekem ez annyira nem elég. A legjobb az, ha a tanárokkal beszélek, mert ők jól kommunikálnak, és felhúznak engem is. Na hát itt nem ez volt, uh most nagyon gondolkodom rajta, hogy havi egyszer megyek csak el practice órára, vagy egy magasabb csoportba megyek, hogy legalább legyen kihez képest fejlődnöm.

mi is?

Amikor sokat vagyok a családommal, emlékeztetnem kell magamat arra, hogy azért láteznek normális emberek is...
Na megyek angolra.

2011. szeptember 27., kedd

me!

Ma találkoztam egy lánnyal. Ő pont ugyanolyan, mint én. Csak a személyisége egyes részei mások.
Furcsa. De jó érzés is. :-D

2011. szeptember 25., vasárnap

KV Teszt!



Újabb jegeskávét, vagyis pontosabban fogalmazva hűtött kávét emeltem le a sarki bolt polcáról, és kellemes csalódásban volt részem.

A Münsterland fém dobozos "fantasztikus lattéja" első látásra inkább energia italnak néz ki. Háromféle változatot forgalmaznak, Moccaccinos, Macchiatos és Cioccolato ízesítésben, nekem ebből a Macchiatot sikerült megkóstolnom.
Nekem személy szerint nagyon ízlett, bár különösen elfogult vagyok a lattékkla szemben, és mivel ebből a kiadásból mind a három változat tejes, csak az ízesítés más, azt hiszem ugyanazt a minőséget adja a másik két fajta, amire most már vadászni fogok.
Összetételben alulmúlja a Complettát, mert csak 30% tej van benne, de található benne egy pici kakaó és tejsavó is, valamint oldható babkávé kivonat. Az íz úgy vélem ettől lesz lágyabb, mint a többi dobozos kávé esetében. Az első korty meglepően kellemes volt, mert sajnos nagy előítéleteim vannak a fém dobozos kávékkal szemben az Eiskaffee incidens óta. hasonló, de még annyira sem cukros ízvilága van, mint a Complettának, hűtött és nem hűtött állapotban is nagyon jó, nem karcos, lágy és finom ízt ad.
Ami jó, arról felesleges többet beszélni. Finom, enyhe és magát itató íze van, klassz és designos a csomagolása, és nicns tele tartósítószerrel. Egyszóval a Münsterland Latte Fantasticojának 10-ből 9-et adok.

2011. szeptember 21., szerda

Tzitz.

Megleptem a cicámat két új játékegérrel tegnap. Az egyik, amit ma kapott meg annyira tetszik neki, hoyg már 15 perce veszettül marcangolja :-D
És éljeeen! Végre rászokott a cicaropira :-DDD Úgy örülök neki. Kicsinek nem akarta enni, ezért vettem neki töltött whiskas párnákat. Arra már rászokott egy ideje, de most a normális Darlingot is élvezettel ropogtatja.

Olyna jó büszke anyának lenni :-D

Jegeskávé tesztek!

Ma voltam a Hilton szálló egyik termében konferencián. Kapcsolatokat építettem a nagybátyám révén. Igazán érdekes volt. Ezt leszámítva semmi erőm nincs, nagyon nyom az idő, és a mára tervezett önéletrajz fordítés elmaradt. Sajnos nehezemre esik beletörődni, és hogy ne legyen bűntudatom, ha nincs erőm valamihez. De mára kimenőt adtam magamnak, uh nincs nyavalygás.

No de most. Bár vége a nyárnak, valamilyen rejtélyes oknál fogva több jegeskávét is felfedeztem a boltok polcain. Szám szerint 3 kávé rövid tesztjével telítem a blog mai bejegyzését.



A Meggle márka a tej, kakaó és egyéb tejtermékek után a jegeskávé kínálatot erősíti termékével. Fogyára 260 forint, ez a normál, 250 ml-es kiszerelés ára, van, ahol kevesebb, van, ahol több. Mindenesetre szerintem az árat vihették volna lejjebb is. A csomagolása teljesen márkahű, kék-fehér színvilág, a képen hívogató kávébab szemek pottyannak éppen a kész kávéba. Hát igen, a gyengébbek kedvéért, gondolom, hogy nekeverjük össze a tejjel vagy a kakaóval vagy urambocsá, a vajjal. :-D
Én személy szerint nem szeretem, ha fogyasztóként csekély értelműnek néznek, de ám legyen. ;-)
A külcsín után a belbecs egy kissé meglepett. Számítottam egy kissé vizes, visszafogott ízre. A hozzávalókban a legnagyobb százalékban tej található, de van benne karamell és étkezési só is. Nos azt hiszem a karcos íz jó részét ez a kettő adja. Meg lehet szokni, de még hűtve is elég erőteljes az első korty, és jó darabog karcolgatta a torkomat, miután lenyeltem. Állítólag valódi kávékivonat van benne, el is hiszem, de hát egy jegeskávénál ez is a cél, úgyhogy az információtól nem dőltem hanyatt. Nem rossz, ittam már kellemetlenebbet is, mondanám, hogy 10-ből 6 pontot érdemel.
Nálam még mindig a Completta kellemes, símogató, tejszínes íze a nyerő, a Meggle jegeskávéja eggyel több terméket tesz a polcra, minőségben hagy még némi kívánnivalót maga után.



A következő tesztalany a Rauch márka kiadása. Tudom, nekem is furcsa volt elsőre, hogy a gyümölcslé márka egy jegeskávés műanyag flakonba költözött, de igazság szerint egészen jó döntésnek tartottam, miután megkóstoltam.
A csomagolás nagyon dizájnos, nekem bejön a kis kézreálló flakon. A szabványűrtartalom, vagyis a 250 ml teljesen elégségesnek bizonyult.
A Cafemio fantázianevű termék kétféle ízt kínál, egy capuccinot és egy macchiatot. Utóbbit kóstoltam én, amelynek íze kellemes, lágy, kissé erőteljes hatást kelt. Jó inni, tökéletesen oltja a szomjat ez a főleg tejes íz. Ez a mennyiség éppen elég ebből az italból, mert őszintén szólva nekem az utolsó kortyok kissé töménynek hatottak már. Hűtött állapotban fogyasztandó, úgy nem érezni annyira a töménységet. Nagy az energiatartalma, konkrétan laktatott, ami egészen érdekes, mert eddig csak a Completta kávéja volt rám ilyen hatással. Az ár egy picit borsos, 300.- körül volt a fogyára a hűsítő löttynek, ami azért mondjuk ki, kissé drága egy ekkora mennyiséghez képest.
Zárás után érkezett a hír, létezik egy harmadik, Caramell ízesítés is. :-D



A jegeskávéteszt következő áldozata a MUH Eis-Kaffee. Ha jól emlékszem, mert a blokkot már sajnos elvesztettem, 250 pénz körül mozgott. Sajnálatos módon a fél literes kiadás igazi pocsékolás. Egy újabb német márka, ami megutáltatta magát velem. Nos az egyetlen jó dolog benne a szívószál. Borzasztó vicces és aranyos, hogy 2 helyen van benne hajlítható rész. Nagyon praktikus, mert így nem csepeg ki a beleszívott lé, ha mondjuk leteszem valahova, mint más kávéknál, ahol a szívószál feje mindig lefelé áll.
Szokásos fantáziátlan csomagolás, fél literes kiszerelés, és a dobozon egy plecsni, amely szerint a kávé megnyerte a 2009-es nem tudom milyen díjat. Jujj.
Az összes többi tulajdonsága borzasztó. Zsírszegény tejből és instant kávéból készült. Az első korty után az jutott eszembe, hogy kőolajat tettek bele, nem kávét. És a második után is sajnos. Azt kell mondjam, szégyellem magam, de ki kellett öntsem, mert számomra ihatatlan. valószínűleg valakinek bejön a zsírszegény tej, de az íz semmit nem javul ettől a ténytől. Hát a rossz ról ennyit, kár szépíteni. Sajnos a mosogatóban landolt a tartalom.